A kormányhatározat megállapítja az új terrorellenes bizottsággal kapcsolatos szabályokat. E szerint a terrorellenes koordinációs bizottság elnöke a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója. A bizottság feladata többek között a rendvédelmi szervek által műveleti, valamint partnerszolgálati együttműködés keretében szerzett, a terrorizmusra és terrorcselekményekre vonatkozó információk cseréje, összegzése, értékelése. Továbbá válsághelyzetben a felderítő, műveleti intézkedések összehangolásával és a szükségesnek ítélt hatósági intézkedések kezdeményezésével kapcsolatos koordinációs tevékenység ellátása. A határozat a lakosság tájékoztatásáról is rendelkezik: az elrendelt, módosított vagy megszüntetett fokozatokról a lakosságot a belügyminiszter tájékoztatja a TEK útján.

A kormányhatározat szerint a terrorfenyegetettség alapján készültségi fokozatokat rendelhet el a belügyminiszter saját hatáskörben vagy a terrorellenes koordinációs bizottság (TKB) kezdeményezésére. Az elrendeléshez, módosításhoz vagy megszüntetéshez szükséges a kormányon belül működő nemzetbiztonsági kabinet egyetértése. Ha rendkívüli sürgősségre tekintettel a különböző fokozatokról haladéktalanul kell intézkedni, a nemzetbiztonsági kabinet egyetértése utólag is beszerezhető. A belügyminiszter a tényleges fenyegetettség mértékének megfelelő fokozatot egész Magyarországra vagy egy meghatározott területre is elrendelheti.

A fokozatok között a 4-es az alacsony fokozat. Ez akkor rendelhető el, ha az ellenőrzött vagy részben ellenőrzött információk alapján az Európai Unió, illetve az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) tagállamában terrorcselekmény elkövetésének veszélye áll fenn, a cselekmények természete, kiterjedése, valamint hatásai előre nem határozhatók meg és Magyarországnak nemzetközi vagy szövetségesi közreműködési kötelezettsége áll fenn a veszély elhárításában, illetve kezelésében.

A 3-as (közepes) fokozat akkor rendelhető el, ha az ellenőrzött vagy részben ellenőrzött információk a fenyegetettség szintjének növekedésére utalnak vagy az EU, illetve a NATO tagállamában, vagy a szomszédos államok valamelyikében terrorcselekményt követtek el, amelynek hatásaként Magyarország fenyegetettségének növekedése valószínűsíthető.

A 2-es (magas) fokozatot akkor kell elrendelni, ha az ellenőrzött vagy részben ellenőrzött információk Magyarország konkrét veszélyeztetettségére utalnak vagy Magyarországot fenyegető terrorcselekmény közvetlen bekövetkezésére utaló, konkrét információk állnak rendelkezésre.

Az 1-es, a legmagasabb (kritikus) fokozat rendelhető el, ha Magyarország területén vagy Magyarország területére is kiható, súlyos következményekkel járó terrorcselekményt követtek el vagy Magyarország területén olyan súlyos következményekkel járó egyéb esemény történik, amelynél felmerülhet a terrorizmussal való összefüggés.

A határozat kiterjed a Belügyminisztérium (BM) érintett szerveire, az Alkotmányvédelmi Hivatalra, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatra, az Információs Hivatalra, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra, a TEK-re, az Országos Rendőr-főkapitányságra, a Nemzeti Védelmi Szolgálatra, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságra, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központra, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalra, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságára, valamint több minisztériumra.

Mindemellett a határozat több átmeneti rendelkezést is tartalmaz. Egyebek között a kormány elrendelte, hogy - a legfőbb ügyész közreműködésével - 45 napon belül felül kell vizsgálni a terrorizmus elleni nemzeti akciótervet. A terrorellenes koordinációs bizottságnak elő kell készítenie egy központi intézkedési tervet, s további egyedi intézkedési tervek elkészítésének főbb tartalmi követelményeit is.

Ezzel összefüggésben egy másik kormányhatározatban rögzítették a nemzetbiztonsági kabinet feladatainak kibővítését is. E szerint a kabinet koordinálja a terrorizmus elleni küzdelemmel összefüggő kormányzati feladatokat. Ezen munkáját a terrorellenes koordinációs bizottság segíti.