A nap folyamán elhangzó előadások Tornyai és az alföldi művészet kapcsolatát, valamint a huszadik századi magyar festészet kimagasló alakjának életművét járják körül.

Miklós Péter, a Tornyai János Múzeum igazgatójának köszöntőjét követően a konferencia Alföldi festészet – festők az Alföldön címet viselő nyitó előadásán Sümegi György művészettörténész, muzeológus az alföldi születésű, valamint az ide települt művészek „táj-képéről” tartott jelenkori átvilágítás és összehasonlítás eredményeit ismerteti, míg a hódmezővásárhelyi Tóth Károly azt dolgozza fel, hogy az alföldi festészet fogalma hogyan kapcsolódik Tornyai János festészetéhez és szervező tevékenységéhez. Nagy Imre művészettörténész, a Tornyai János gyűjteményes kiállítás kurátora – a konferenciát a szeptember közepéig látogatható Gyönyörködő lélekkel festeni tárlat falai között rendezik – Tornyai és Mári különleges, egymásra erőteljesen ható kapcsolatát boncolgatja.

Tornyai János 1928-1929 folyamán Baján készült alkotásait veszi górcső alá N. Kovács Zita művészettörténész, a Duna-parti város múzeumának igazgatója, majd Szabó Noémi, a Ferenczy Múzeumi Központ főosztályvezetője Tornyai János kései, a szentendrei Művésztelepen eltöltött 1933-34. évi alkotói periódusát mutatja be előadásában. Tornyai János életműve nem értelmezhető rendkívül gazdag írásos hagyatéka, levelezése és naplói nélkül, amelyeket Szabó Veronika mutat be a tanácskozáson, míg a konferencia zárásaként Nátyi Róbert művészettörténész, főiskolai docens Tornyai János modernizmusának, stílusának gyökereiről tart előadást.

A csütörtöki tudományos tanácskozás anyagát a szervező Tornyai János Múzeum a Tornyai-emlékév keretében megjelenésre kerülő konferenciakötetben publikálja.