Ezért a szövetség arra kéri az élelmiszer-áruházláncokat, hogy ne szorítsák ki a magyar termelést több mint 80 százalékban meghatározó EU-konform ketreces tojást a boltok polcairól, és gondoljanak minden vásárlói rétegre, a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe véve. Ebben a Tojásszövetség partnerre talált az Auchan, a CBA, a Reál és a Tesco hazai élelmiszerláncokban.

Ahhoz, hogy Magyarország határain belül biztonságos és egyenletes legyen az élelmiszer-ellátás a koronavírus miatt nehezen járható nemzetközi határok ellenére is, rengeteg ember összehangolt és megfeszített munkája kellett a háttérben. Közel 600 közepes és nagyobb méretű tyúktelep és a hozzátartozó csomagoló -és feldolgozóüzemek majdnem 5 ezer munkatársa dolgozott azon, hogy a hazai vásárlóknak ne kelljen lemondani az egyik legolcsóbb teljes értékű táplálékról, a tojásról a karantén ideje alatt sem. (És ezt a számot megsokszorozzák a szállítmányozásban és a kereskedelemben dolgozók is, akik nélkül nem lehetne tojás a boltok polcain.)

„A koronavírus járvány miatti megemelkedett kereslet bizonyította, hogy Magyarországon minden tartástechnológiának helye van - az EU-konform ketrecesnek, a mélyalmosnak, a szabad -és a biotartásnak – mert minden tartásmódban termelt tojás kellett ahhoz, hogy a hazai boltok polcait magyar termelésű tojással töltsék fel” - mondta Szép Imre, a Tojásszövetség elnöke, aki hozzátette, hogy a Tojásszövetség természetesen a háztáji és kisüzemi tyúktartást is elismeri.

„Lehet a Földre, a fenntarthatóságra és minden vásárló pénztárcájára egyszerre gondolni: igenis ki lehet minden igényt elégíteni, ha minden tartástechnológiának meghagyjuk a helyét a világban” – tette hozzá Szép Imre, a Tojásszövetség elnöke.
Ne csak a bajban szeresd a magyar élelmiszertermelőt!

A koronavírus utáni korszak egyik legégetőbb kérdése, mi következik most a világban, jöhetnek-e még országhatárokat lezárásra kényszerítő vírusok. A választ egészen pontosan senki sem tudja, de a hazai termelés erősítésével biztonságosabbá tehető az élelmiszer-ellátás itthon.

Első körben mindig a rövid ellátási láncú, regionálisan megtermelt élelmiszer a fenntarthatóbb a külföldről hozott hasonló áruval szemben – gondoljanak csak a frissesség kérdésére - de ahhoz, hogy az országhatárokon belül termelt tojásokat se tévhitek alapján vásárolják meg az emberek, 2019 őszén széles körű lakossági tájékoztatást indított a Tojásszövetség az egyes tartásmódok közötti fenntarthatósági különbségekről. Ezért is üdvözli és támogatja a szövetség a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) „Én is hazait vásárolok!” kampányát, amelyben felhívják a vásárlók figyelmét arra, hogy a kialakult a helyzetben a hazai termékeket válasszák, mert ezzel a magyar termelőket és élelmiszer-előállítókat segítik.

Összefogás a magyar tojástermelésért

Nemcsak a Tojásszövetség tartja fontosnak a biztonságos hazai termelés és a fenntarthatóság ügyét, csatlakozott hozzá egy közös találkozón az Auchan Magyarország is:

„Az Auchan Magyarország friss áruválasztékának döntő részét hazai termelőktől szerzi be - ezáltal biztosítva a minőségi termékeket vásárlóinak és a stabil megélhetést a magyar gazdák számára - így a magyar tojástermelés fennmaradását is fontosnak tartja. Az áruházlánc arra törekszik, hogy a mindenkori jogszabályok betartásával és a vásárlói igények figyelembevételével minden terméktípusból a lehető legszélesebb kínálatot nyújtsa” – mondta Varga-Futó Ildikó, kommunikációs és CSR igazgató.

Fodor Attila, a CBA kommunikációs vezetője is részt vett a találkozón: “Azért csatlakozik a megalakulása óta 100 százalék magyar tulajdonban lévő CBA a Tojásszövetség törekvéseihez, mert az üzletlánc mindig is kiemelten fontosnak tartotta a hazai termelők védelmét és a határokon belüli biztonságos élelmiszer ellátást, és a koronavírus előtt is minden itthon termelt tartástechnológiának adott és ad lehetőséget, mert a CBA hisz abban, hogy a legfrissebb és legfenntarthatóbb áru mindig az lesz, amit az országhatárokon belül szerez be a vásárló”.

Az áruházak képviselői és a Tojásszövetség találkozójának apropója az volt, hogy több áruházlánc jelentette be, hogy 2025-től nem kerül a polcaira EU-konform ketreces tojás. Ennek az átgondolását kérte az edukációs találkozón az áruházaktól adatokat, tényeket figyelembe véve a Tojásszövetség, és a jövőben is folytatni kívánja az egyes áruházláncokkal a párbeszédet például a Tesco élelmiszerlánccal is.

„A Tescóban forgalmazott tojások 100% százaléka hazai szállítótól származik. Magyar tojás szállítóinkkal hosszú távú stratégiai együttműködést valósítottunk meg, minden esetben a párbeszédre törekedve annak érdekében, hogy vásárlóinknak kiváló minőségű hazai tojást biztosítsunk.” – mondta Hevesi Nóra, a Tesco kommunikációs vezetője.

Tévhitek nélkül

Az EU-konform ketreces tartástechnológia a legkörnyezetkímélőbb, ennek a termelési módnak a legkisebb az ökológiai lábnyoma, például a káros gáz (ammónia, szén-dioxid, metán) kibocsátás is ennél a tartásnál a legalacsonyabb. Az EU-konform ketreces tojástermelés vízszükséglet igénye a legkisebb és a legkevesebb mezőgazdasági földterületet igényli. A mellékelt infografikán az egyes tartástechnológiák közötti fenntarthatósági különbségekről még több adatot gyűjtött össze szakértőktől a Tojásszövetség.
Story image

Mi történne, ha 2025-től nem lehetne Magyarországon EU-konform ketreces tojást forgalmazni?

• A Tojásszövetség tagjainak kicsivel több mint 80 százaléka foglalkozik EU-konform ketreces tojás termelésével, vagyis az áruházak nem tudnának elegendő nem EU-konform ketreces tojáshoz jutni a magyar piacról.
• Amikor a hagyományos ketrecről átálltak a gazdák az EU-konform ketreces technológiára 2012-ben, átmeneti tojáshiány alakult ki Európa-szerte, így Magyarországon is, amely akkor erőteljes fogyasztói árnövekedéshez vezetett.[1]
• Ha 2025-től kivonják az áruházak az EU-konform ketreces technológiájú tojásokat, hasonló tendenciára lehet számítani újra: a döntés időszakos tojáshiányt is előrevetítene. Külföldről kellene beszerezni a megfelelő tojásokat, amiből adódik - bonyolult üzleti folyamatok megértése nélkül is – hogy ez rövidtávon tojásdrágulást okozna.
• Nagyobb lenne az esélye annak, hogy a boltba kerülő tojások az EU-n kívülről érkeznek, ami azt jelenti, hogy sokkal kevésbé szabályozott környezetből kerülnének értékesítésre a tojások, hiszen a világban az Európai Unió erre vonatkozó szabályozása a legszigorúbb. Hosszú távon az EU-konform ketreces technológia nélkül a fogyasztók biztonságos ellátása veszélybe kerülhet.
• Nagyon fontos szempont az is, hogy az alternatív termelési rendszerek bármelyikében sokkal drágábban lehet tojást előállítani, így nagy a valószínűsége a jövőben annak, hogy egyetlen darab tojásért a mai árakhoz viszonyítva 40, vagy akár 100 százalékkal többet kell majd fizetni. Pedig fontos tudni, hogy a magyar fogyasztók még mindig árérzékenyek, de egyre többen keresik és bíznak a magyar termékekben.[2]
• Emiatt nem minden vásárlóréteg tudna elegendő tojáshoz jutni, pedig a tojás most a legolcsóbb és legtáplálóbb élelmiszer (fehérjeforrás), aminek a biológiai értéke - épp úgy, ahogy az anyatejnek – 100 egység.[3] (35. o)

________________________________________________________________________________________

A Baromfi Termék Tanácsról

A magyar baromfitermelés egyik legfontosabb szervezete a 1991-ben megalakult Baromfi Termék Tanács (BTT). A BTT egyik tagszövetsége, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége 1989-ben alakult. Tagjai a naposjércét tenyésztő és forgalmazó vállalkozások, jércenevelő és tojástermelő gazdaságok, feldolgozók, kereskedők, valamint pártoló tagként az ágazatot kiszolgáló input-gyártók.