Hírek
2020. Március 12. 18:00, csütörtök |
Külföld
Forrás: mti - illusztráció: pixabay
Többszörösére gyorsult a jégolvadás Grönlandon és az Antarktiszon
Hatszorosára gyorsult a jégolvadás Grönlandon és az Antarktiszon az 1990-es évekhez képest a globális felmelegedés hatására.
A Föld két nagy kiterjedésű jégmezője 6,4 billió tonna jeget veszített el 1992 és 2017 óta a tudósok szerint, akik a két sarkvidék műholdadatairól végeztek átfogó elemzést.
A vizsgált periódus jégolvadása 17,8 milliméterrel emelte a tengervizek szintjét globálisan.
„Ma a jégtakarók számlájára írható a tengerszint-emelkedés nagyjából harmada, míg az 1990-es években az arány valójában elenyésző, körülbelül ötszázalékos volt” – magyarázta Andrew Shepherd, a Leedsi Egyetem professzora a BBC hírportáljának.
A tudós a jégmezők tömegéről folyó összehasonlító kutatási projekt (Ice Sheet Mass Balance Intercomparison Exercise, Imbie) egyik vezetője.
A kutatásban résztvevő szakértők majdnem három évtized sarkvidékekről készített műholdas megfigyelési adatait tekintették át. Ezek a műholdak nyomon követték a jégmezők tömegének, mozgásának és gravitációjának változásait. Az Imbie antarktiszi értékelését a Nature tudományos lap 2018-ban, a grönlandit pedig friss számában közölte.
A tudósok az eredményekhez azt is hozzáfűzték, hogy a jégolvadás az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) számítógépes modellezései alapján készült 2014-es értékelése 53 centiméteres globális vízszintemelkedést vár 2100-ra.
Az Imbie szakértőinek tanulmánya azonban azt mutatta, hogy az antarktiszi és grönlandi jégolvadás sokkal pesszimistább forgatókönyvet sugall, valószínűleg további 17 centiméterrel növeli a század végére szóló becslést.
„Ha ez valóra válik, 2100-ra 400 millió embernek kell az évenkénti parti áradásokkal szembenéznie” – mutatott rá Sheperd.
Grönland és az Antarktisz kissé eltérően reagál az éghajlatváltozásra. A déli-sarkvidéki jégolvadás leginkább az óceáni vízhőmérséklet emelkedésének számlájára írható, mely a jégmezők szélét támadja. Az északi-sarkvidéki jeget is éri ez a hatás, azonban itt a melegedő levegőt is hozzá kell adni.
A két sarkvidék összesen 17,8 milliméteres tengerszintemeléséből 10,6 milliméter (60 százalék) a grönlandi, 7,2 milliméter (40 százalék) az antarktiszi olvadásnak tulajdonítható.
Az 1990-es években mintegy 81 milliárd tonna olvadt el évenként a két sarkvidéken, a 2010-es évekre ez évi 475 milliárd tonnára emelkedett.
Ezek érdekelhetnek még
2026. Március 06. 14:00, péntek | Külföld
Izrael ismét iráni és libanoni célpontokat támadott, valamint támadásokat szenvedett el mindkét országból
Az izraeli hadsereg az Irán elleni háború hatodik napján, csütörtökre virradóan újabb iráni és libanoni célpontokat támadott, valamint támadásokat szenvedett el mindkét országból, ami miatt három légiriadó is volt az éjjel
2026. Március 06. 10:00, péntek | Külföld
Iráni konfliktus - Donald Trump részt akar venni Irán következő vezetőjének kiválasztásában
Donald Trump szerint neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában - az amerikai elnök erről csütörtökön beszélt egy interjúban.
2026. Március 04. 11:00, szerda | Külföld
Donald Trump: az Egyesült Államok biztosítja majd a Perzsa-öblön keresztül áthaladó tengeri kereskedelmet
Az Egyesült Államok fog biztosítást nyújtani a Perzsa-öbölön keresztül áthaladó tengeri kereskedelemnek - közölte kedden Donald Trump amerikai elnök a Truth Social közösségi oldalán.
2026. Március 04. 07:19, szerda | Külföld
Az EU arra kéri Ukrajnát, hadd ellenőrizzék, mi van a Barátság vezetékkel
Ukrajna egyre nagyobb nyomás alá kerül annak érdekében, hogy engedélyezze az Európai Uniónak a Magyarországra és Szlovákiába irányuló, megrongálódott Barátság kőolajvezeték helyszíni ellenőrzését – írja a Financial Times.
