A Szőnyi-kutatás legújabb fejleményeit és egy újonnan felfedezett Szőnyi művet is megismerhetnek azon érdeklődők, akik január 22-én ellátogatnak a Németh László Városi Könyvtár magyar kultúra napi rendezvényére. A Szőnyi Benjámin (1717-1794) református lelkipásztor, költő, író születésének 300. évfordulójára rendezett konferencia előadásainak bővített, szerkesztett változatából megjelent kiadványt kedden délután 5 órai kezdettel mutatják be a vásárhelyi könyvtár olvasótermében.

Nemcsak a hódmezővásárhelyi reformátusság, hanem az egész város és a 18. századi magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb és legsokoldalúbb alakja volt Szőnyi Benjámin (1717-1794) református lelkipásztor, költő, író, akinek születésének 300. évfordulójára emlékkonferenciát rendezett 2017 decemberében a Hódmezővásárhely - Ótemplomi Református Egyházközség. A tavalyi évben a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, a tekintélyes életművet maga után hagyó lelkipásztor kultuszának erősítése céljából az előadások anyagából egy száznyolcvan oldalas színes, számos korabeli dokumentumot és Szőnyi művet tartalmazó könyvet adott ki a gyülekezet. Az Imre Mihály irodalomtörténész professzor szerkesztésében – bevezetőjében részletesen bemutatja Szőnyi kultuszának kialakulását, változását és kutatástörténeti áttekintést ad ‑ létrejött kötetbe hét tanulmány és három vers is bekerült.

A könyvben Simon Ferenc a vásárhelyi gimnázium könyvtárának állományán és fennmaradt kötetein keresztül vázolja fel azon szellemi áramlatoknak a dokumentumait, amelyek Szőnyi életművét alakították. Hegyi Ádám tanulmányában Szőnyi Pál nevű fiának szomorú történetét mutatja be, aki viselkedésével és tetteivel nemcsak saját sorsát ásta alá, hanem az az apai örökség elherdálásához is vezetett. A kötet szerkesztője, egyben Szőnyi életművének legszakavatottabb ismerője a Sion siralma ‑ az egyetlen terjedelmes, százstrófás kéziratos Szőnyi vers – fennmaradt változatait veti össze. Tematikailag rokon a Sion Siralmával az 1789-ben megjelent, Szikszai György Mártírok Oszlopához ragasztott, harminchárom versszakos éneke – erről Győri L. János tanulmányában lehet olvasni. A hazai pietizmus-kutatás ‑ az egyéni jámborságot és a protestáns egyház egészét megújítani akaró 18. századi mozgalom ‑ eredményei jelennek meg Ötvös Péter és Fajt Anita írásaiban, akik a költeményekben használt nyelv felől közelítik meg Szőnyi Benjámin műveit. A konferenciakötet záró-tanulmányában Fekete Csaba Szőnyi Benjámin énekeiről és a református énekeskönyvről ír.

A Szőnyi 300 címet viselő konferenciakötet magyar kultúra napi bemutatója január 22-én 17 órakor kezdődik a Németh László Városi Könyvtár olvasótermében. A rendezvényen köszöntőt mond Bán Csaba, a könyvet kiadó ótemplomi református gyülekezet lelkipásztora. A kiadványt és a Szőnyi-kutatás eredményeit Prof Dr. Imre Mihály irodalomtörténész, a kiadvány szerkesztője tárja a hallgatóság elé, beszélgetőtársai Simon Ferenc, a Bethlen Gábor Református Gimnázium mesterpedagógusa és Hegyi Ádám egyetemi adjunktus lesznek. A bemutatón – a terjedelmes és tartalmas, száznyolcvan oldalas könyv ezer forintos áron vásárolható meg ‑ a Szőnyi Benjámin nevét viselő református általános iskola diákjai adnak műsort.