A homlokzati szigetelés szakszerű kialakításával a fűtés számla átlagosan 35%-al csökkenthető, a befektetés ára akár 8-10 év alatt megtérülhet. A tető és a padló szigetelésével ezek az értékek tovább javíthatóak. Mindez csak abban az esetben igaz, ha kellő szakértelemmel szigetelnek, ellenkező esetben nem használjuk ki teljes mértékben az energiahatékonyságban rejlő lehetőségeket, és ezt télen érzékelhetjük a leginkább.

Energiamegtakarítás szempontjából a különböző felületeken kialakított hőszigeteléssel más-más mértékű eredményt érhetünk el. A legnagyobb megtakarítást a falak szigetelésével érhetjük el, egy nem szigetelt ház ugyanis ezeken veszíti el a fűtési energia 35%-át. A lábazatokon, padlón 15%, a padlásfödémen és nyílászárókon pedig egyaránt az energia veszteség 25-25%-a keletkezik. Utóbbiak javítása a legegyszerűbb és leggyorsabb, de a szigetelési sorrendet az évszakok is befolyásolhatják, hiszen télen a kontakthomlokzati és lábazati hőszigetelések elkészítése nem lehetséges.

Ma már megfelelő szigetelés nélkül nem építhetők épületek. Egy családi ház hőszigetelése azonban nem olcsó, ezért érdemes néhány dologra odafigyelnünk. A családi házak szigetelését akár egy évvel előbb is érdemes megterveztetni, mivel az építőipari kapacitáshiány miatt nagyon nehéz megfelelő kivitelezőt találni. 2019-ben 25-30 ezer családi házat újítottak fel, az átadott újépítésű ingatlanok száma pedig az év végéig 22 ezerre nőhet, emiatt a jó szakembereket akár évekre előre leköthetik az építtetők.

A Knauf Insulation szakemberei szerint vannak olyan tipikus szigetelési hibák, amelyek elkövetésével jelentősen csökken a hőszigetelés jelentette megtakarítási előny. Az egyik ilyen, hogy a szigetelési rendszer hőtechnikai méretezése elmarad, vagy pontatlan. A legtöbb esetben a hőszigetelést nem méretezik, hanem az aktuális szabványnak megfelelő vastagságú szigetelőanyagot felragasztva várják az eredményt. Nem elég azonban a falfelületet és falvastagságot figyelembe véve kiszámítani a szükséges, a szabványértéknek épp hogy megfelelő hőszigetelő anyag vastagságot, hanem a családi ház vagy épület egészét figyelembe véve kell méretezni a hőszigetelést. Ha pedig az ablakok nem a legkorszerűbbek, akkor azok cseréjével érdemes kezdeni a korszerűsítést, ellenkező esetben a jó szigetelés ellenére sem érjük el a kívánt eredményt.

„Sokan azt sem veszik számításba, hogy nem csak a látható felületeket kell szigetelni. Egy betonlábazat földben levő része legalább ugyanolyan szigetelést igényel, mint egy falszerkezet. A falnak nem csak a függőleges felületét kell szigetelni, hanem a tetősík alatti felületet is, mert azon kívül, hogy elszökik a meleg, a hőmérsékletkülönbség miatt kialakult hőhíd következtében sokkal inkább penészedhet, mint korábbi állapotában.” – mondta Aszódy Tamás a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „A padlószigetelés nélküli házakban a hőhíd a talaj felé keletkezik, páralecsapódás is itt történik, így a burkolat penészesedhet, tönkremehet” – tette hozzá a szakember.

Nagyon fontos az anyagok, anyagrendszerek kiválasztása. Az egyik legnagyobb hiba, amit az építtetők és felújítók elkövetnek az, hogy különböző gyártótól vásárolják meg a szigeteléshez szükséges anyagokat, amelyek így egymással nem kompatibilisek. Ez az elkészült szigetelési rendszer teljesítményét csökkenti, emellett pedig elveszítjük az egyes elemekre vonatkozó garanciát is, hiszen a gyártók a teljes rendszerre vállalják a kötelezettséget.

Új építésű ingatlanok esetén tipikus hiba, hogy nem várják meg a falak kiszáradását. A hőszigetelés legnagyobb ellensége a víz. Tartós nedvesség hatására csökken a hőszigetelő képesség, másrészt pedig befelé távozik a nedvesség, ami a falak penészesedéséhez vezet.

Kárba vész a jó anyag is, ha hanyag a munka. Informálódjunk és tájékozódjunk a vállalkozóról! Minden esetben kérjünk tételes ajánlatot, Kérjünk referenciát!