A kedvezőtlen demográfiai folyamatok és a robbanásszerű technológiai változások miatt teljesen új hozzáállás szükséges a munkavállalók és a munkaadók részéről is, ebben pedig felértékelődik a szerepe a privát szektor kezdeményezéseinek a hagyományos köz- és felsőoktatási intézményrendszer kiegészítéseként – állapították meg szakértők és gyakorló érintettek a Codecool programozóiskola szakmai rendezvényén. (https://youtu.be/WJ9KjiikmLA)

Fordult a kocka: régen ezer jelentkező volt egy állásra, most pedig a munkáltatók versenyeznek a tehetségekért, de többnyire még mindig a hagyományos toborzási eszközökkel, márpedig ezen változtatni kell. Ezzel indokolja Bencze Róbert, a PwC Magyarország People & Organisation csoportjának igazgatója, hogy miért indítottak átfogó – és rendszeresen ismételni tervezett – kutatást a 16-26 évesek körében a munkahelyválasztási motivációikról. Ugyan a felmérés nem reprezentatív a munkaerőpiac területi és iparági megoszlásában, azonban a megkérdezett 13 ezer fiatal válaszai nagyon alapos rálátást engednek a magasabb hozzáadott értékű munkahelyekre remélt utánpótlás hozzáállásáról.

Nem az imidzs a fontos

A Codecool Meetupja keretében ismertetett felmérés egyik legfontosabb tanulsága, hogy a fiatalok munkahelyválasztásának toplistáján leghátrább szorult a jövőbeni foglalkoztató megítélése, vagy a társadalmi felelősségvállalási aktivitások. Ez arra enged következtetni, hogy az elmúlt évtizedben oly fontosnak tartott employer branding a munkaerőpiac indulási oldalán sokkal kisebb jelentőségű, mint a munkaerő megtartásában, vagy a többéves tapasztalattal rendelkező munkaerő állásváltoztatásában.
A legfontosabb faktoroknak ezzel szemben a munka és a magánélet egyensúlyát leíró jellemzők bizonyultak, amilyen például a – térben és időben is – rugalmas munkavégzés lehetősége. Ugyancsak fontos ennek a korosztálynak a szakmai tapasztalatszerzés lehetősége: jó főnökök keze alatt, jó munkahelyen, érdekes és színvonalas feladatokon dolgozhassanak, a szakmai és személyes fejlődés kézzelfogható reményében.

A PwC Magyarország felmérési eredményeinek adatbázisa tovább szűrhető a HR-es megrendelők igényei szerint. A speciálisan informatikai pályára készülő fiatalok elvárásai például különböznek annyiban a nagy átlagtól, hogy sokkal kevésbé elvárás részükről a változatosság, azonban magasabbra értékelik az innovatív és minőségi munkakörnyezetet, a hozzáértő munkatársakat.
A kezdőknél a fizetés és a bérjellegű kompenzációk sem toplistás tényezők a felmérés szerint, hiszen anyagi függetlenségük elérésének célja még nem feltétlenül esik olyan súllyal latba ebben a korai életszakaszban. Egy másik lehetséges értelmezését adta a számoknak Simon Gábor, a Codecool társalapítója, aki szerint az informatika környékén állást keresők akár természetes adottságnak is vehetik az átlagnál jobb munkakörülményeket és béreket, hiszen a saját diákjaik esetén is 97%-ot meghaladó az elhelyezkedés sikeressége, és az akár 400-500ezer forintos bruttó kezdőfizetések sem ritkák.

Bencze Róbert rámutatott, hogy egy közkeletű tévhitet is eloszlat a kutatás. „Gyakran éri az a vád a mai fiatalokat, hogy hiányzik belőlük a tisztelet vagy az alázat. Ezzel szemben azt látjuk, hogy elismerik a szakmai és vezetői képességeket. Az azonban tény, hogy újra meg újra ki kell érdemelni etéren a megbecsülésüket, fogalmazhatunk úgy, hogy szeretik, ha vezetik, de nem tűrik, ha megvezetik őket.” Mint a HR-tanácsadási szakember rámutatott, a vezetői készségek terén jelenthet ez komoly kihívást, hiszen köztudott, hogy a vezetőknek – általában is, de Magyarországon különösen – óriási kihívás a távmunkában, rugalmasan dolgozó munkatársak irányítása, motiválása.

A Codecool Meetupján a jövő munkavállalóit érő másik fontos kihívásról Litkai Gergely humorista saját tapasztalatain keresztül számolt be. Litkai élete során már három-négy szakmaváltáson esett át, hiszen jogászi végzettséggel indult, később előadóművész, majd pedig programigazgató és végül vállalkozó lett, és a már hétszázmillió forintot meghaladó árbevétellel működő Dumaszínház vezetője.
Litkai szerint a sikeres váltásnak az a feltétele, hogy legyen tér és idő a változtatásra, és legyen menekülési útvonal is, ha nem minden sikerül a tervek szerint. „Sosem szabad az utolsó pillanatig halogatni a váltást, hiszen, ha végletekig megkeseredetten, vagy a teljes anyagi kiszolgáltatottságban kell azt végrehajtani, akkor nem lesz erőnk annak a bizonyos új életnek a megkezdésére.” Litkai a fokozatosság híve, szerinte az egyik napról a másikra meghozott forradalmi és önsanyargató változtatások kudarcra vannak ítélve.

Személyes példájukkal erősítette meg a fentieket a Codecool két végzett hallgatója, Kocsis Bella és Kocsis Olivér is, akik külföldi próbálkozásuk után jogi és zenészi pályájukat cserélték fel a programozói karrierre, jelenleg már állásban dolgozva multinacionális cégnél. „Míg korábban zenészként különböző haknikat meg esküvőket kellett elvállalnom, addig ma már szabadon élhetek ennek a szenvedélyemnek, mert mellette van egy biztos megélhetésem” – fogalmazott Olivér. Bella, aki korábban jogász volt, elégedett a karrierváltással, és örömmel nyugtázta, hogy foglalkoztatói pozitívan csalódtak a junior programozói képességeiben. Ugyanakkor a Codecool nagy előnyének tulajdonítja azt is, hogy váltási szemléletet egész életére elsajátította. „Most van egy munkám, amit örömmel végzek, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a következő 5 vagy akár 10 évben majd megint fog kelleni változtatni, mert ilyen a világ, viszont azt már sokkal magabiztosabban fogom tudni végrehajtani”.

Az új álláshirdetések zöme különféle informatikusokról fog szólni

A Meetupot záró kerekasztalbeszélgetésen az informatikai munkaerőhiány mértékét és alakulását boncolgatták a résztvevők. Szabó M. István, az Állás.hu kommunikációs vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a sajtóban rendre megidézett 22ezres betöltetlen álláshely valójában az Informatikai Vállalkozások Szövetsége által 2015-ben kimutatott szám, és mára ez jó eséllyel inkább 30-40ezer. Bencze Róbert tovább ment, rámutatva arra, hogy ha a hagyományos iparágakban informatikai készségeket is feltételező álláshelyeket nézzük, akkor százezres is lehet az érintettség, ezt pedig a köz- és felsőoktatás mellett csak a privát szektor kezdeményezéseivel lehet pótolni, nem véletlenül fejlődik ez a szakoktatói piac az igények nyomán ilyen ütemben. Ónody Molnár Dóra, a 168 óra hetilap publicistája a köz- és felsőoktatásból kikerülők gyakorlati készségeiben kimutatott visszaeséssel szembesítette kerekasztalpartnereit. Szerinte az informatikusi pályákra átterelhető fiatalok bázisának nem csak az alacsony születésszám és az elvándorlás szabhat gátat, hanem az is, ha készségek szintjén is lemaradnak a legfiatalabbak. Nem véletlen, hogy a Codecool is korszerű és nyitott elveket vall a toborzásban, a vállalatok részéről elmúltak az előítéletek – reagált a felvetésre Simon Gábor a programozóiskola társalapítója: már a húszas és harmincas korosztályon túl a negyvenesekre is lő a Codecool, továbbá a piaci 10% alattihoz képest a 25-30%-ot is eléri a lányok aránya.

Az eseményről készült beszámoló kisfilm: https://youtu.be/WJ9KjiikmLA