Hozzátette: Macedóniában az államfő nem hagyta jóvá a kormányalakítást, három hónapja nincs kormánya az országnak. Emlékeztetett arra, hogy a nagy európai feszültségeket 100 éve is a balkáni-háborúk előzték meg, most is érezhető, hogy a Brexit után megrendült az európai békerendszer - mondta. Azt pedig még nem lehet tudni, hogy Donald Trump amerikai elnök hogyan áll a NATO-, és az európai békerendszer kérdéséhez. A Balkán-térsége ezt a feszültségnövekedést jobban érzékeli.

A szakértő szerint a térségben az okozza az egyensúlytalanságot, hogy három "civilizációs-földtani tektonikus lemez" csúszik egymásba és ütközik állandóan, különösen Boszniában. Ezek egyrészt a nyugati-lemez, a keleti-ortodox lemez, és délkelet felől a muszlim lemez, ezekben a hónapokban erősebb a keleti-ortodox és a muszlim aktivitása, mint a nyugati aktivitás. Berlin és Brüsszel ambíciótlan ezekben az években, a deklarált álláspont az, hogy az uniónak 2020-ig nem lesz bővítése. Emiatt az látszik, hogy mind Oroszország, mind Törökország sokkal erőteljesebben lép fel a térségben - tette hozzá.

A legutóbbi hírek szerint egyre nagyobb tőke és ingatlanbefektetések érkeztek a térségbe az Arab-öböl országaiból, vagy líbiai, szíriai befektetőktől.