„Az egyik legizgalmasabb kérdésnek az ígérkezett, hogy sikerül-e fényt deríteni arra a légifelvételek által jelezett objektumra, amely akár egy római menettábor, akár Csomorkány település nemesi udvarháza is lehet(ett).” – emelte ki Béres Mária régész a templomromáról ismert egykori mezőváros legutóbbi feltárását ismertető, szerdai, online előadásában. A Tornyai János Múzeum régészeti sorozatának legutóbbi estjén kiderült, hogy (egyelőre) egyik feltevés se nyert igazolást, de így is rendkívül gazdag leletanyaggal és számos új eredménnyel gazdagodott a hódmezővásárhelyi közgyűjtemény az utóbbi két évben zajlott terepbejárásoknak és geofizikai feltárásoknak köszönhetően.

A csomorkányi templomrom nemcsak Hódmezővásárhely, hanem egész Csongrád-Csanád megye egyik legkiemelkedőbb és legismertebb középkori műemléke. Az Árpád-kori templom, az azt körülvevő temető és a 16. század végén elpusztult mezőváros régészeti kutatása immár másfélszáz évre tekint vissza – az első feltárásokat még Rómer Flóris végezte, majd Szeremlei Sámuel 1892-93 végzett ásatásokat, melyeket Plohn Illés örökített meg fényképeken ‑, míg a Korok, kultúrák, lelőhelyek szerdai előadásán Dr. Béres Mária saját, három évtizede zajló kutatásait és annak legújabb eredményeit összegezte. A jelenleg a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal kormánytisztviselőjeként dolgozó régész bemutatta a templom és a temető kilencvenes évek elején zajlott feltárását, sok érdekességet említve például a középkori tetőfedésről, valamint a sírokban talált csontok embertani vizsgálatairól. Az egyik sírt egyedi módon tetőcseréppel borították ‑ ennek hazai párhuzama ezidáig nem ismert ‑, hogy a visszajáró lélek ne tudjon a „sírból kikelve” kísérteni.

Csomorkány mezőváros kutatása 2019-2020 folyamán több módszerrel történt meg: a tavaszi és őszi mezőgazdasági munkák előtt és után intenzív, négyzethálós (100 db 20×20 m-es), közösségi régészeti terepbejáráson hatalmas mennyiségű, több mint nyolcvanezer darabnyi, többségében kerámia lelet került be a felszínről a múzeum gyűjteményébe. Ennek előkészítésére a légifelvételek által kijelölt területen geofizikai vizsgálat folyt, valamint fémdetektorokkal is „átfésülték a terepet” a szakemberek. A feltárást vezető régész elmondta, hogy a térképre felvitt leletanyag-grafikonok tökéletes összhangban vannak a magnetométer által jelzett régészeti anomáliákkal, bár a várt nemesi udvarház (illetve a korábbi történelmi korokból sejtett római menettábor) nyomaira egyelőre nem bukkantak rá – igaz „klasszikus ásatás” a területen nem történt.

Béres Mária előadásában nemcsak a feltárások során előkerült pipa-, üveg- és kályhatöredékekről volt szó, hanem az előadó részletesen ismertette a mezőváros kialakulásának történelmi hátterét, annak levéltári forrásait, számos érdekességet elmondva a 15-16. század izgalmas helyi epizódjaiból, mint például egy adóbehajtásról a mai Nagyszénásról, vagy a Csomorkányon élt családfők neveiről, foglalkozásairól.

A Csomorkány mezőváros legújabb kutatása és egy készülő monográfia című előadás az alábbi linken tekinthető meg: https://youtu.be/-RHVHyVDT3c.

Csomorkány mezőváros régészeti feltárását, valamint a Korok, kultúrák lelőhelyek régészeti előadássorozat megrendezését a Nemzeti Kulturális Alap Örökségvédelmi Kollégiuma támogatta.