Egyfajta devizapiaci Sztálingrád kezd kialakulni az orosz rubel árfolyamában. A hétfői kereskedésben szinte óráról-órára gyengült az orosz fizetőeszköz az amerikai dollárral szemben, hogy aztán 38,43-on tetőzzön az árfolyam. Az Orosz Központi Bank megtartotta kamatdöntő ülését, és egy meglehetősen furcsa közleményt bocsátott ki.

Elismerte, hogy erősödött az inflációs ütem és bőven 7 százalék feletti a pénzromlási ütem, az úgynevezett maginfláció pedig 8 százalékos, ehhez képest azt az előrejelzést közölte, hogy tartja a 8 százalékos alapkamatot. Az indoklás szerint azért, mert így is elérhetőnek tartja a 4 százalékos inflációs célját. Amire a spekulánsok ráharaphattak az az, hogy az orosz jegybank utalt rá, ha szükséges, tovább emelheti a 8 százalékos alapkamatot. Az Oroszország elleni embargókra és a harcias nyilatkozatok keltette pánikra ráülve, egyértelműen kamatemelést akarnak kikényszeríteni a befektetők. Október végén lesz legközelebb kamatdöntő ülése az Orosz Központi Banknak, de nagy meglepetés lenne, ha ekkora nyomást el tudna viselni kamatemelés nélkül a rubel.

A mai inflációs jelentés még inkább ráerősíthet erre. A kelet-ukrajnai diplomáciai fronton csak annyi a meglepetés, hogy Petro Porosenko ukrán elnök különleges státuszt ajánlott fel 3 évre a szakadárok uralta donyecki és luhanszki régióknak, de egyelőre választ nem kapott az ajánlatára. A felek persze továbbra is egymást vádolják a tűzszünet megsértésével.

Kelet-Ukrajnában a helyzet változatlan. Röviden, mindenki felszólított mindenkit, hogy tartsa be a tűzszünetet. Moszkvai hivatalos közlések szerint Putyin külön-külön telefonbeszélgetést folytatott Angela Merkel német kancellárral és José Manuel Barrosoval, az Európai Bizottság elnökével, mindkettőnek kiemelt jelentőséggel hangsúlyozva annak fontosságát, hogy tíz nappal ezelőtt életbe lépett a fegyvernyugvás. Már persze papíron. Vasárnap ugyanis újabb halálos áldozatokkal járó összecsapásokról érkeztek hírek. Az orosz elnök megbeszélésein szó esett arról a múlt hét végén született megállapodásról, amelynek értelmében 2015 végéig elhalasztják az EU-ukrán szabad-kereskedelmi megállapodás életbe léptetését. Valamennyien pozitívan értékelték a döntést, amely kedvezőtlen fogadtatásra talált viszont Ukrajnában. Angela Merkel cserébe azt kérte, hogy folytatódjanak a tárgyalások Moszkva és Kijev között az orosz gázszállításokról. A két fél tavasszal és nyár elején Brüsszel közvetítésével folytatott egyeztetéseket a gázárvita megoldása érdekében, de a nézeteltéréseket nem sikerült elsimítani.