Miklós Péter, a hódmezővásárhelyi Emlékpont intézményvezetője tartott előadását Budapesten, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL)Közéleti KávéháZcímű rendezvénysorozatának áprilisi estjén. A téma Balogh páter, azaz Balogh István – a kommunisták szövetségesévé lett katolikus pap és kisgazda politikus – pályája volt.

Palasik Mária történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára osztályvezetője, a rendezvény házigazdája elmondta, az ÁBTL hét éve havi rendszerességgel működő kávéháza az intézmény által feldolgozott történelmi korhoz kapcsolódóan szervez előadásokat, amelyre a vásárhelyi közgyűjtemény vezetőjét azért hívták meg, hogy a Balogh páterről folytatott, közel két évtizedes kutatásának eredményeiről hallhassanak az érdeklődők.

Előadásában Miklós Péter elmondta: az 1894-ban született Balogh páter az 1944 és 1947 közötti koalíciós évek politikatörténetének fontos és jellegzetes alakja. Fontos, mert három kormányfő mellett is miniszterelnökségi államtitkár volt 1944 decembere és 1947 májusa között, mindemellett jellegzetes is, mivel – sajátos módon – katolikus pap és kisgazda politikus volta ellenére a baloldali erők, sőt, kifejezetten a kommunisták szövetségesükként tarthatták számon.

Miklós Péter a rendezvényen Balogh István politikai pályájának ívét mutatta be a szegedi évektől az 1951-es internálásig. Szegeden – mint szeged-belvárosi káplán, majd mint szeged-alsóközponti plébános – nemcsak egyházi, de közéleti tevékenységet is folytatott: lapot adott ki, vállalkozásokat működtetett, 1926-ban pedig Klebelsberg Kuno kultuszminiszter – sikeres – helyi választási kampányát irányította.

Balogh István 1944 novemberében kapcsolódott be a „nagypolitikába”: a Független Kisgazdapárt szervezetfejlesztésében vállalt szerepet, majd parlamenti képviselő és államtitkár lett. 1947 nyarán szakított a kisgazdákkal, és saját pártot alapított: a korabeli köznyelvben csak „Balogh-pártként” emlegetett Független Magyar Demokrata Pártot, amely a kékcédulás választásokon mintegy öt százalékos eredményt ért el. 1949-ben Balogh páter már a népfront listájáról szerzett mandátumot, majd a kollektív államfői testület, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja lett. 1951-ben – rövid vizsgálati fogság után – el kellett hagynia a fővárost, és Kemencét jelölték ki lakhelyéül.

A referátumból többek között kiderült, hogy hogyan építette ki saját politikai hálózatát a „nagypolitikai” tevékenysége során Balogh István, hogyan kapott kánoni megintést a lakásán gyakran megforduló színésznők és gazdasági tevékenységének „átláthatatlansága” miatt, valamint hogy miként támadták a belga óriásnyulak tenyésztése miatt. Az előadást követően számos kérdés hangzott el Balogh páter működésével, megítélésével kapcsolatban, s arra is fény derült, hogy a rendezvénynek otthont adó Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában kilencven dossziéban találhatók jelentések a politikusról.