Hódmezővásárhelyhez számos jeles költő kapcsolódik: József Attila például sokszor vendégeskedett itt, s Radnóti Miklós is fölkereste a várost. A magyar költészet napján Miklós Péter, a Tornyai János Múzeum igazgatója ezen kötődésekről fejtette ki gondolatait.

A magyar költészet napja József Attila születésnapja. A huszadik század legjelentősebb magyar lírai alkotójáról közismert, hogy sok szállal kötődik Hódmezővásárhelyhez. A múzeumigazgató elmondta: a városban élt Makai Ödön ügyvéd, József Attila sógora és egy ideig gyámja, aki a vásárhelyi zsidó temetőben nyugszik, s aki házának József Attila sokszor volt a vendége az 1930-as években. A költő testvérével, Jolánnal – Makai akkori feleségével – gyakran kirándult a város környékén. Emellett sógora ruhát készíttetett neki itt, s több versének keletkezési helye is Vásárhely.

A szegedi egyetemi évei végén járó Radnóti Miklós 1935. május 25-én volt Hódmezővásárhelyen. Itt Wiener Tibor ortodox lelkész – aki jelentős műgyűjtő is volt, s kollekciója egy részét a Tornyai János Múzeum őrzi – fogadta. Nemcsak a helyi szerb templomot és annak egyházművészeti értékeit mutatta be, de pogácsával és barackpálinkával is kínálta a költőt és barátait, valamint fölolvasta nekik az ószövetségi Bibliából Náhum próféta könyvét. Miklós Péter szerint ez azért fontos, mert néhány évvel később Radnóti költészetének egyik kulcsversében, a Nyolcadik eclogában bukkan föl Náhum próféta, akinek mintájául – mint azt a vásárhelyi irodalomkutatás föltételezi – maga Wiener Tibor, a szakállas, határozott hangú pópa szolgált.