Beindulnak a kerti munkálatok, és végre elindulhat a magvetés, a palántázás, a veteményezés. Azonban tavasz elején van egy nagyon fontos feladat: a magokat el kell ültetni, a palántákból pedig erős, életképes növényeket kell nevelni! Lássuk, milyen trükköket vethetsz be annak érdekében, hogy a termés bőséges, a kerted pedig pompás legyen!

Amíg Budapesten, erkélyes lakásban éltünk, a palántáim és az elvetett magjaim mind kudarcot vallottak. Na, persze nem azért, mert lakásban és erkélyen nevelkedtek, hanem azért, mert nem voltam elég gondos és figyelmes.

Amikor aztán kertes házba költöztünk, és egy óriási kertet is a nyakunkba vettünk, megváltozott a hozzáállásom. Hiszem ugyanis, hogy a klímaváltozáshoz való adaptálódás egyik nagyon fontos része (ha nem a legfontosabb), hogy a környezetünket felkészítsük a változásokra, és minél nagyobb élő és a biodiverzitást támogató „felületet” hozzunk létre. Egy nagy kert esetében pedig óriási hiba lenne nem kihasználni a lehetőségeket, és nem próbálkozni a permakultúrás, élőlényekkel szorosan összekapcsolódó kert létrehozásával.

Így lett mélymulcs, így lett virágos védősáv, és így lesz tájfajta zöldségeket nevelő veteményes is. Ehhez azonban van egy fontos állomás: a magok elvetése és a palántázás alapos megtervezése!

Vetés, csíráztatás: hogyan fogj hozzá?

Az egészséges palánta, majd növény a magvetéssel kezdődik. Ha a magoknak megvan minden feltétel a csírázáshoz, az már ígéretes kezdet. Ezek az alábbiak:

• meleg: a csírázáshoz általában 28–32 °C szükséges;
• pára: a legtöbb csíranövény 70–80%-os páratartalom mellett dugja ki a fejét a földből;
• termesztőközeg: jó vízelvezető képességű palántaföldbe érdemes vetni a magokat;
• víz: a gyakori, de nem túlöntözés az egyik legfontosabb elem.

A csírázáshoz szükséges meleget úgy tudod a legjobban biztosítani, ha a magokat tartalmazó cserepeket (vagy amibe ülteted őket) a lakás egy meleg pontján helyezed el. Ez praktikusan egy fűtőtesthez közel eső hely.

A párát a legkönnyebben takarással tudod kivitelezni. Vannak szuper mini üvegházak is, bár ezek jó része műanyag. A kis cserepeket fóliával is lefedheted, vagy valamilyen erre alkalmas dologgal. Én általában a fóliát vagy a kis üvegházat részesítem előnyben. Igaz, hogy ezek műanyagok, de évekig használhatom őket, ha vigyázok rájuk. Termesztőközegként érdemes palántaföldet választani. Én egy kis kókuszrosttal dúsítottam a földet, hogy a víz biztosan ne pangjon a növényeken.

És ha már víz: nagyon fontos az öntözés, hiszen a párát is ezzel biztosítod. Ha nem is minden nap, de két naponta öntözni kell a földet. A lényeg az, hogy ne száradjon ki, de túl nedves se legyen, mert a gyökérkezdemények elrothadhatnak. Egy növénypermetező spricni a legjobb megoldás. Fényre a csírázás folyamatához alapvetően nincs szükség, de a növények előbújását ez nem kifejezetten befolyásolja (engem legalábbis nem köpködtek meg azért, mert az ablakba raktam őket).

A csírázáshoz szükséges meleget úgy tudod a legjobban biztosítani, ha a magokat tartalmazó cserepeket (vagy amibe ülteted őket) a lakás egy meleg pontján helyezed el.

Az igények fajonként változhatnak, leginkább az ültetés optimális időpontja. A csírázáshoz az említett feltételek minden növény esetében ugyanolyan fontosak. Amikor először vállalkoztam a feladatra, a szóban forgó körülményekre nem igazán figyeltem. Meg is lett az eredménye, mégpedig az, hogy nem lett eredmény. De amint megteremtettem a megfelelő körülményeket, a növények szuperül kicsíráztak.

Persze az sem mindegy, milyen magokat választunk. Én idén chilivel, paprikával, paradicsommal és padlizsánnal kísérletezem. A chili érzékenyebb darab, elméletben nehezen és lassan csírázik. Szerencsére ez nálam nem így történt, már az ablakban virítanak a kis chilipaprikáim.

Mit mikor vess el?

Leghamarabb a chilit kell elvetni, majd jöhetnek a többiek: paradicsom, paprika, padlizsán, görögdinnye stb. Alapvetően bármiből lehet palánta. De az, aki nagyipari módszerrel – sok négyzetméternyi veteményesben – kertészkedik, nagy eséllyel nem fog mindenből palántát nevelni, hiszen az egész lakás tele lenne növényekkel. Ha azonban csak pár növényt szeretnél, érdemes lehet vetni és palántát nevelni. A legtöbb növényt március közepéig érdemes elvetni, csírázási időtől függően.

Mi kell a palántázás sikeréhez?

Megtörtént az örömteli esemény, kikeltek a növények! Személy szerint imádom nézni, ahogy napról napra növekednek a kis csíranövények, és fejlődnek apró palántákká.

Azonban a gondoskodás itt nem ér véget, sőt, csak most kezdődik! A palántáknak már fényre, tápanyagra is szükségük van. A fény különösen fontos: én kétnaponta megforgatom a tálcát, amelyen laknak, hogy mindkét irányból érje őket a napfény. Így erősödik a száruk is. Az öntözésre nagyon kell figyelni, ugyanis könnyű túlöntözni őket. Ha azonban alulról öntözöd a még kicsi növényeket, pont annyi víz jut el a gyökerekig, amennyi szükséges. A hőmérséklet tekintetében sem mindegy, mit tudsz biztosítani a palánták számára.

Fontos tudni, hogy 3 generatív fázist különböztetünk meg a kis növények fejlődése során:

– csírázás: 28–32 °C,

– szikleveles állapot: 17–22 °C,

– lombleveles állapot: 20–24 °C.

A palánták tápanyagigénye sokrétű: kiültetés után a gyökeresedés elindításához eleinte foszfordús, majd a vegetációs részek megindításához nitrogénben gazdag, a termés érésének elősegítéséhez pedig káliumot tartalmazó tápanyagot érdemes használni.

Közben pedig lombtrágyával és kalciummal tápláld a növényt! Ha pedig megtörtént a növekedés, és már április közepén járunk, jöhet a kiszoktatás!

Az öntözésre nagyon kell figyelni, ugyanis könnyű túlöntözni a palántákat.

Mikor ültetheted ki a palántákat?

Nagyon fontos lépcsőfok a kiszoktatás, semmiképp sem érdemes kihagyni. Ez nagyjából annyit jelent, hogy amikor már nincs túl hideg, a napon már 20 °C is lehet, minden nap pár órára kiteszed a palántákat a levegőre. Így hozzászoknak a szélhez, a hőhöz, a naphoz és a kinti körülményekhez.

Miért fontos ez?

Amíg nem láttam a saját szememmel, én sem hittem el, hogy a palántákat hirtelen bedobni a buliba nem jó döntés. A leveleik megéghetnek, a szél kikezdheti a szárukat stb. Ha azonban fokozatosan szoktatod őket a kinti időjáráshoz, később erős és ellenálló növényeket tehetsz a szabadföldbe.

Ez általában az utolsó fagyok utáni 2 hétben javasolt, gyakran fagyosszentek után. Palántákat ugyanis általában érzékeny növényekből nevelnek, ezért a fagyok komoly kárt tehetnek bennük.

Ez az ültetési idő miatt is lényeges: magát a vetést és a palántanevelést is a május közepi kiültetéshez érdemes belőni. A palánták mehetnek szabadföldbe, de a magaságyás is remek ötlet. Én általában az érzékenyebb növényeket magaságyásba ültetem, ahol könnyebben és biztosabban gondjukat tudom viselni.

A kiültetés után érdemes gyakrabban locsolni a növényeket, így szép fokozatosan adaptálódnak az új környezethez.

Mi a teendő, ha már szabadföldben vannak a palánták?

Az ültetéshez jó termőközeg, tápanyagban gazdag talaj és víz szükséges. A kiültetés után érdemes gyakrabban locsolni a növényeket, amelyek így szép fokozatosan adaptálódnak az új környezethez.

Ha gyökeret eresztenek az új földbe, már „csak” a megfelelő mennyiségű vízről és tápanyagról kell gondoskodni. Ez utóbbi számomra még kicsit bonyolultabb terep, ugyanis én semmiféle műtrágyát, permetet nem használok a kertben. Az érett komposzttal történő dúsítás, illetve a csalánteával való locsolgatás többé kevésbé sikeres szokott lenni. Azonban idén ennek sokkal nagyobb figyelmet szeretnék szentelni. Beszámoló erről is várható!

Gyakori probléma a kártevők megjelenése. Ez ellen növényekkel is védekezhetsz, vagy elolvashatod a cikkeinket, amelyben az összes kártevő távoltartására adunk tippeket!

Kerti kártevők ellen ezek a leghatékonyabb biomódszerek

Ha valaki vegyszermentesen szeretne kertészkedni, jó, ha megismer bizonyos bio kártevő-mentesítési módszereket. Ebben segítenek Megyeri Szabolcs kertész tanácsai.