Nyolcvan évvel ezelőtt avatták fel Hódmezővásárhelyen, a Kossuth téren az országzászló emlékművet. Kovács Ferenc magánkutató legújabb könyvéből kiderül, hogy egykoron négy félárbocra engedett lobogó is hirdette a magyar egység eszméjét az alföldi városban és külterületén. A hódmezővásárhelyi országzászlók történetét bemutató, gazdagon illusztrált művet június 19-én, csütörtökön 18 órakor mutatja be Gulyás László történész a Németh László Városi Könyvtár olvasótermében.

Hódmezővásárhelyen 1934. május 20-án, Pünkösd vasárnapján több mint tízezer ember részvételével avatták fel az elszakított területekre emlékező és emlékeztető első monumentumot a Kossuth téren. Kriván Ferenc szobrászművész és ifjabb vitéz Koncz Péter építész alkotásán a zászló 5 méter magas fehér műkőalapzaton nyugodott, melynek lépcsőzetéből erőteljes és dinamikus vonalvezetéssel nőtt ki egy szabályos trapéz-oldalakat mutató tömb, tetején a rudat tartó magyaros dísszel. Az avatóünnepségen Urmánczy Nándor, az Ereklyés Országzászló Nagybizottságának elnöke a következőket mondotta: „Az országzászló hódító úton van. A hódmezővásárhelyi már a nyolcvannyolcadik, amelyet felavatunk. Hódmezővásárhelyen, ezen az ősi színmagyar városban is hirdeti majd az országzászló, hogy nekünk nem szabad megalkudni....”

Kovács Ferenc, az országzászló mozgalom és az országzászlók történetének kutatója tíz évvel ezelőtt jelentette meg a hódmezővásárhelyi országzászló történetét bemutató első kötetét, melynek megújított, számos fotóval, dokumentummal és jó néhány új adattal kibővített kiadását csütörtökön este ismerheti meg a nagyközönség. A kutatásokból kiderült, hogy a főtéri emlékmű és az egykori mezőgazdasági szakiskola területén mai is álló országzászló mellett a Malom utcai, valamint az aranyadhalmi iskolánál is állt egy-egy, a nemzetegyesítő gondolatot hirdető zászlórúd.