Ma ismét egy vadászkutya következik, melynek bemutatásában most is olyan személy segített, akinél nemcsak családtag, hanem mindenes vadásztárs is az eb. Hiszen ahogyan ezt korábban is írtuk, egy kutyának akkor lehet igazán teljes élete, és egy fajtát akkor tudunk eredeti mivoltában megőrizni, ha azt a munkát végezheti, amire eredetileg kitenyésztették. Lássuk a rövidszőrű magyar vizslát!

A rövidszőrű magyar vizsla

Őshonos kutyafajtáink közül ő az, akit valószínűleg senkinek sem kell bemutatni, akkora népszerűségnek örvend. Hiszen ki ne rajongana a kifejező arcú, bohókás természetű, csodaszép zsemleszínű kutyáért? Ki ne ismerné a tévésorozatból Károly bácsi kedvencét, Frakkot vagy Homoki Nagy István fantasztikus természetfilmjéből Fickót?
A magyar vizsla őse – egy később kihalt kopó típusú kutya – már a honfoglaló magyarokkal ideérkezett a Kárpát-medencébe, majd az itt élő állomány a török hódoltság alatt a törökök sárga vadászkutyájával kereszteződött, és kialakult a magyar vizsla alaptípusa. Később német vizslát, pointereket, valamint ír szettert is bevontak a tenyésztésbe, majd 1935-ben a fajta az FCI által is elismert lett.

Cikkünkben Hári Csabával, a Nádberki Vadász Rövidszőrű Magyar Vizsla Kennel tulajdonosával beszélgettünk.

Mikor érkezett az első magyar vizsla az életedbe, és jelenleg hány vizslád van?

Tíz éve érkezett meg az első vizsla a családba, sajnos ő már időközben el is távozott közülünk. Én hivatásos vadászként dolgozom, így a kutya eleinte szolgálati kutyaként, a hivatás fontos részeként jött szóba, és emiatt esett a választásom a rövidszőrű magyar vizslára. Őt megelőzte még néhány más fajta, amelyek, mondhatni, kezdetleges próbálkozások voltak főleg terrierekkel. De a fő irány gyorsan a magyar vizsla lett. Jelenleg pedig hat vizslával élünk együtt.

Miért pont a rövidszőrű magyar vizsla?

Akkoriban vegyes vadas területen dolgoztam, ahol erre a feladatra egy mindenes vadászkutya volt a legalkalmasabb. Azért pont a magyar vizslát választottam, mert a magyar vadászati viszonyoknak és a magyar ember mentalitásának szerintem ez a fajta felel meg a legjobban, hiszen itt született meg az elmúlt száz-százötven évben.

Mi a rövidszőrű magyar vizsla eredeti munkája?

A magyar vizsla egy mindenes vadászkutya, ami azt jelenti, hogy a kotorékmunkát, vagyis a föld alatti vadászati munkát kivéve gyakorlatilag a vadászat minden szegmensében bevethető. Az apróvadvadászat minden egyes szakaszában használjuk őket, illetve – korlátozott mértékben – nagyvad-utánkeresésre is alkalmasak, ha megfelelő képzést kapnak.

Pontosan mit jelent az apróvadvadászaton végzett munka?

Alapvetően egy vadmegálló fajtáról beszélünk, ami azt jelenti, hogy mozdulatlanul állva jelzi a gazdájának, ha vadat észlel. Tehát ők eredetileg nem arra vannak kitalálva, hogy például egy spánielhez hasonlóan a sűrűben kajtatómunkát végezzenek. Kényszerűségből azonban erre is sokat használjuk őket a vadmegállás mellett. Lövés után pedig apportmunkát végeznek, behozzák a lőtt vadat. Ha pedig sajnálatos módon sebzés történik, és a vad elmenekül, a kézre kerítésében is fontos szerepet játszanak.

Miért részesíted előnyben más fajtával, például a német vizslával szemben?

A magyar vadászati viszonyok közepette tulajdonképpen nincs különbség aközött, hogy mondjuk rövidszőrű német vizslával vagy magyar vizslával dolgozom. Más fajtákhoz képest viszont a képezhetőségünkben van eltérés. Vadászkutya-kiképzéssel is foglalkozom, így van rálátásom más fajtákra is, főleg a német vizslákra. A magyar vizsla könnyebben vezethető, könnyebben képezhető, könnyebben kezelik a saját ösztöneiket és sokkal együttműködőbbek.

Milyen társ a mindennapokban?

Nagyon könnyű vele együtt élni, tartási körülményektől függetlenül kiválóan alkalmazkodik. Remekül felveszi a gazdájának az életritmusát, ami valószínűleg abból ered, hogy rendkívüli módon meg akar neki felelni. Azt mondanám, hogy minden különösebb probléma nélkül tartható, amennyiben következetes nevelést kap.

Mi a véleményed arról, hogy – úgymond – „divatkutya” lett belőle, és sokkal többen tartják hobbiból, mint vadászatra?

Igen, ez akár probléma is lehet. A magyar vizsla népszerűsége azoknak a pozitív tulajdonságoknak köszönhető, amelyek a minél jobb vadászati használhatóság érdekében alakultak ki az idők során. Ez a népszerűség pedig a fajtát egy kicsit rossz irányba vitte el. Nehéz megmondani, hogy ennek ki a felelőse. Egy kicsit talán a rendszer hibáztatható azért, hogy nem határoz meg megfelelően szigorú tenyésztési követelményeket. De természetesen vannak olyan tenyésztők is, akik a munka- vagy teljesítményvonalat próbálják erőltetni. Azt látom, hogy ebből a szempontból a fajta kicsit kezd szétszakadni.

Ezek szerint a divatnak köszönhetően a mai állomány kisebb-nagyobb része eltér az eredeti fajtától?

Sok olyan vadászkutyafajta van – mint például a retrieverek vagy a pointerek –, amelyeknél már élesen különvált a munka-, a hobbi- vagy a kiállítási vonal. A magyar vizsla esetében ez szerencsére még nem igaz, de úgy tűnik, hogy a folyamat elkezdődött. Egyébként munkavizsgára kötelezett fajta, így igazából szétválni nem fog tudnak tudni az említett funkciók. Maximum leválhat egy küllemi vonal. Amikor egy kutyafajta küllemi irányba kezd változni, akkor általában a méretei növekednek, mert valamiért az emberek a nagyot tekintik szépnek, impozánsnak. A nagy méret a használhatóság szempontjából nem igazán előnyös, mint ahogyan a túl kicsi sem. A szépség pedig szubjektív. Én azt vallom, hogy a munkakutyák esetében a funkció határozza meg a küllemet. A jó kutya tehát egyben szép kutya is.

Az említett eltérés a kutyák ösztöneiben is megmutatkozik?

Azoknál a kutyáknál, amelyeket már generációk óta nem az eredeti funkciójukban használnak, sajnos megfigyelhető a romlás. Ráadásul ez a degeneráció igen gyorsan végbe tud menni, sokkal gyorsabban, mint amikor a pozitív változásokon dolgozunk.

Aki nem szeretne vadászni a vizslájával, milyen egyéb elfoglaltságot, sportágat találhat számára?

Nagyon sokan vannak, akik nem vadásznak, de vadászati jellegű tréningeket végeznek a vizslájukkal. Hozzáteszem, ők egyébként általában előbb-utóbb hajtóként eljutnak vadászatokra is. Viszont nagyszerű, hogy a vadászkutyasport kialakulóban van, mert a vadászkutyák számára ez kiváló lehetőség arra, hogy kiéljék az ösztöneiket. Emellett pedig szerencsére rengeteg kutyás sport van – például a canicross, a bikejöring, a mantrailing –, melyek nagy részében a magyar vizsla kiválóan megállja a helyét. Véleményem szerint bármelyik sportra, de akár még szarvasgomba-keresésre is alkalmas lehet. Igazából az a fontos, hogy ne csak fizikailag fárasszuk le a magyar vizslánkat, hanem mentálisan is, mert erre is nagy szüksége van.

Kinek ajánlod a fajtát, és kinek nem?

Vadászoknak, akik egy jó vadászkutyát szeretnének maguknak. Nekik természetesen mindenképpen, de nem szeretném azt sugallni, hogy kizárólag vadászok vegyenek maguknak magyar vizslát. Egyébként kiváló családi kutyának is, kisgyermekek mellé is ajánlom. A fajta érdeke is az, hogy minél több jó kutya legyen jó helyen, hiszen minél nagyobb egy jó minőségű állomány, annál könnyebb belőle dolgozni.

Nagyon kevés életszituáció van, amelybe egy magyar vizsla nem tud beilleszkedni. Közhelyesen azt tudnám mondani, hogy ne vegyen magának vizslát – vagy bármilyen kutyát –, aki nem tud a kutyával lenni, nagyon sokat magára hagyja, vagy nagyon mozgásszegény életmódot folytat. A magyar vizslának a legnagyobb szüksége arra van, hogy minél többet legyen a gazdájával. Nem kell a kutyának feltétlenül valamilyen foglalkozást tartani, csak együtt lenni vele. Aki ezt nem tudja számára biztosítani, annak nem ajánlom a magyar vizslát.

Fotók: Hári Csaba
Nyitókép: Canva