A kutatás során felállított modellek eredményeiből kitűnik, hogy a szén-dioxid koncentráció és a hőmérséklet emelkedése növeli a PM2,5 részecskék átlagkoncentrációját. A Communications Earth & Environment folyóiratban megjelent tanulmány szerint a melegedés hatására a növények egyre több szerves aeroszolt juttatnak majd a levegőbe. Ezek olyan részecskék, melyek nem tesznek jót a légzőrendszerünknek, sőt kifejezetten károsak lehetnek. Ezen túl várhatóan nőni fog a szálló por koncentrációja is a légkörben.

Az eredmények szerint 4 Celsius-fokos felmelegedés esetén a növények aeroszol kibocsátása és a szálló por akár a levegő PM2,5 tartalmának 14%-os növekedésével is járhat. Ha sikerülne 2 Celsius-fok alatt maradni, akkor mindez várhatóan megállnak 7% körül. Ahogy a tanulmány vezető szerzője, James Gomez mondja, „minél jobban növeljük a légköri szén-dioxid szintjén, annál több PM2,5 kerül a légkörbe, viszont ez fordítva is igaz: minél jobban csökkentjük, annál jobb lesz a levegő minősége.”

Szálló por

A szálló por azért veszélyes különösen az emberi szervezetre nézve, mert belélegezve a tüdő mélyébe juthatnak. A 10 μ-nál kisebbek ugyanis túljutnak a garaton, a 4 μ alattiak bejutnak a tüdőbe, a 2,5 μ-nál kisebbek pedig már egyáltalán nem vagy csak nehezen ürülnek ki a tüdőből, innen pedig felszívódnak, és bekerülnek a keringésbe. Hosszú távú hatásai a következők: légzőszervi betegségek, szív- és érrendszeri betegségek, a várható élettartam jelentős csökkenése. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai alapján hazánkban évente közel 13 000-re tehető azoknak az embereknek száma, akik idő előtt halnak meg a finom porszemcsék miatt.

Ahogy a Gizmondo cikkében írják, minden növény termel olyan vegyi anyagokat, melyekből aeroszolok képződhetnek. Ezeket biogén eredetű illékony szerves vegyületeknek (BVOC) nevezik. Ilyenekkel már mindannyian találkoztunk: ilyen például frissen nyírt fű illata. A probléma azonban nem itt kezdődik. A BVOC-ok a légkörben oxidálódnak, és szerves aeroszolokat képeznek, melyek már károsak, adott esetben légzőszervi problémákhoz vezethetnek.

A természetes eredetű légszennyezés növekedéséhez a második legnagyobb mértékben a Szahara járulhat hozzá. A modellek eredményei szerint egy melegebb világban a szélmintázatok megváltoznak majd, és várhatóan több por szállítanának a sivatagból – potenciálisan lakott területekre.

A Kaliforniai Egyetemen készült tanulmány azonban nem számolt más forrásokkal. Az emberi eredetű, vagy más természetből származó légszennyezést (pl. erdőtüzek) nem vették figyelembe, tehát a végső mérleg vélhetően ennél is magasabb lesz, ha nem csökkentjük a légkörbe juttatott szén-dioxid mennyiségét. Ahogy Gomez mondja, „közvetve mi okozzuk ezeket a változásokat a természetes rendszerben. A természet a mi nettó tevékenységünk eredményeként súlyosbítja a légszennyezést.”