Az otthonfelújítási támogatás segítségével nemcsak a felújítási kiadásainkat felezhetjük meg, hanem az ingatlanunk értékét is jelentősen növelhetjük, amennyiben ezt a pénzt ingatlanunk szigetelésére fordítjuk. Az így befektetett összeg pedig azonnal el is kezd megtérülni a jelentősen lecsökkent rezsikiadásainknak köszönhetően. A szigetelési munkákhoz a járvány előtt négyzetméterenként 3,5 ezer forintért már jó szakembert lehetett kapni, mára viszont nem ritka az egy négyzetméterre jutó 6 ezer forintos munkadíj sem. Az építőanyagok ára is kilőtt, így különösen fontos, hogy a kiadások a lehető legjobban hasznosuljanak.

Már 2020-ban megmozdult a lakáskorszerűsítés és bővítés piaca, miközben az építésre és ingatlanvételre újonnan folyósított lakáshitelek mennyisége visszaesett, korszerűsítésre és bővítésre az előző évinél 8,6 százalékkal többen vettek fel kölcsönt. Arra, hogy mennyire ráfért erre a területre az állami támogatás, erőteljesen utal, hogy közben az egy felújításihitel-szerződésre eső érték jelentősen – majdnem 15 százalékkal – visszaesett, számította ki a KSH adatai alapján azénpénzem.hu.
Az idén bevezetett otthonfelújítási támogatással nagyot változott a helyzet. Legfeljebb 3 millió forintos, vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást lehet igénybe venni otthonfelújításra. A támogatás részleteit itt szedtük csokorba.
Az első értékelés szerint az első bő három hónap alatt háromezer igénylés érkezett, a családonként átlagosan igényelt összeg pedig 1,5 millió forint lett. A legtöbben a belső tér felújítására (22 százalék), napelemes rendszer kialakítására, cseréjére (15 százalék) tetőfelújításra (12 százalék), továbbá a külső nyílászárok cseréjére, valamint klímaberendezés beépítésére, cseréjére igényelték az állami segítséget. Még mindig nagyon kevesen vannak azonban azok, akik otthonuk energetikai felújítását, szigetelését oldanák meg az „ingyen pénzzel”, pedig egy jól tervezett, szakszerűen kivitelezett homlokzati és födémszigeteléssel legalább 46 százalékkal is csökkenthetők lennének a fűtési-hűtési költségek. Ezzel a beruházással ingatlanunk értékét is növelhetjük, illetve a befektetett összeg néhány éven belül az alacsonyabb rezsiköltség miatt megtérül.

Ezekkel a költségekkel lehet kalkulálni

A Knauf Insulation szakemberei szerint a leghamarabb megtérülő befektetés a födém szigetelése. Négyzetméterenként 1500-2000 forintos anyagköltséggel – 30 cm vastagság esetén – 25 százalékos fűtési-hűtési megtakarítás érhető el.
A homlokzat minőségi szigetelésének anyagköltsége négyzetméterenként 6,5-7 ezer forintba kerül, vakolással, színezéssel együtt. A kőzetgyapot szigetelés vastagságának el kell érnie a legalább 12-15 centimétert, mert ez szükséges ahhoz, hogy a legelterjedtebb falszerkezetek esetében az épület megfeleljen a közel nulla energiaigény* kritériumnak – ezt az elvárást többszöri időpont módosítás után most 2022 második felére tolták ki. A Knauf Insulation a bonyolult előírások és a gazdaságossági szempontok miatt mindenkinek azt tanácsolja, hogy vegye igénybe szakember segítségét és energetikai audit nélkül ne kezdjen felújításba. A szigetelőanyaggyártó számításai szerint homlokzatszigeteléssel a fűtés-hűtés számla átlagosan 35 százalékkal csökkenthető, a befektetés ára pedig 8-10 év alatt megtérülhet. Az állami támogatással a megtérülési idő pedig a felére csökkenthető.

Fontos a jó szakember

A felújítást tervezők legnagyobb félelme manapság, hogy miként és mennyiért tudnak megfelelő szakembert felfogadni. Az adatok az építőipar kapacitáshiánya miatt nagyon eltérőek. A járvány előtt négyzetméterenként átlagosan 3,5 ezer forintért már megbízható, jó referenciákkal rendelkező szakembert lehetett kapni. Jelenleg azonban már egyáltalán nem ritka az egy négyzetméterre jutó 6 ezer forintos munkadíj sem. A családi házak szigetelését akár egy évvel előbb is érdemes megterveztetni, mivel az építőipari kapacitáshiány miatt nagyon nehéz megfelelő kivitelezőt találni, az árak pedig csak mennek egyre feljebb.

Gyakori hibák, amit elkövetnek a megrendelők

Vannak olyan tipikus szigetelési hibák, amelyek költségesek, de nem eredményeznek érdemi javulást az épület hőigényét illetően. Az egyik ilyen, hogy a szigetelési rendszer hőtechnikai méretezése elmarad, vagy pontatlan. Sokan nem veszik számításba, hogy nem csak a látható felületeket kell szigetelni, hiszen egy lábazat földben levő része legalább ugyanolyan szigetelést igényel, mint egy falszerkezet.

„Nem összefüggő termikus burok létrehozása esetén a szerkezeti elemek hőmérsékletkülönbségei miatt hőhídak alakulhatnak ki” – mondta el Aszódy Tamás a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „A másik leggyakrabban elkövetett hiba a túl vékony hőszigetelő réteg, hisz 5 cm homlokzati hőszigetelési vastagság inkább csak kiadást, mint megoldást jelent ” – tette hozzá a szakember.

A szigetelés megtervezésekor nagyon fontos az anyagok, anyagrendszerek kiválasztása. Az egyik legnagyobb hiba a Knauf Insulation tapasztalatai szerint, hogy az építtetők és felújítók különböző gyártótól vásárolják meg a szigeteléshez szükséges anyagokat, amelyek így egymással nem kompatibilisek. Ez az elkészült szigetelési rendszer teljesítményét csökkenti, emellett pedig bukni lehet a vonatkozó garanciát is, hiszen a gyártók a teljes rendszerre vállalják a kötelezettséget.

*A közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje egy összetett műszaki szabályozás, amely az energiahatékonysággal szemben támaszt kötelező elvárásokat. A követelményszint meghatározza, hogy milyen épületet építhetünk, milyen épületszerkezetekkel, milyen épületgépészettel.