Nemcsak akkor lehetünk biztosak egy-egy állat jelenlétében, ha szabad szemmel is láttuk magát a fajt képviselő egyedet, hanem vannak indikátorok is, amelyekből biztonsággal következtethetünk arra, hogy szomszédunk, esetleg társbérlőnk van. Ilyen lehet mondjuk az autóban megrágott fékkábel, esetleg a falak repedései alatt meggyűlő denevérguanó, esetleg szőrszálak vagy „ételmaradékok”. Utóbbiak közé tartozik a bagolyköpet is, amely nem tüdőbajos fülesre jellemző, hanem mindegyik éjszakai ragadozónkra.

A bagoly rendkívül hálás téma az újságíró számára, hiszen érdekességeik tárháza kimeríthetetlen. A baglyok hangtalan suhanását elősegítő tollazat éppoly meglepő, mint az, hogy a kutatóknak az ő esetükben nem kell boncoláshoz folyamodniuk, ha meg akarják ismerni a táplálkozásukat. Elég, ha megvizsgálják azt a már formájában is fajspecifikus nyomot, amelyet maga körül hagynak: a bagolyköpetet.

A bagolyköpetből nemcsak a madár táplálkozásáról tájékozódhatunk, hanem a környék rágcsálóállományára is következtethetünk.

Kép:Canva

Ez a kis golyócska ugyanis olyan elemekből épül fel, amelyeket a bagoly képtelen megemészteni: rovarok kitinpáncélja, csontok és szőr. Ha alakja és színe nem elég árulkodó, akkor az összetevőkből hamar megállapítható, hogy ki hagyta hátra a köpetet. Rovarevő, vagy jobban szereti a rágcsálókat, hüllőket, esetleg más madarakat? Emellett arra is következtethetünk, hogy a környéken a táplálékállatoknak mekkora populációja van jelen.
erdei fülesbagoly

Egyre kevesebb erdei fülesbagoly telel itthon

Az MME szerint megközelítőleg 11 ezer erdei fülesbagoly telelt Magyarországon, ez pedig jelentős csökkenés a tavalyi felmérés adataihoz képest.