Durvábbra őrölt változata a dara, amely a modern konyha által méltatlanul elhanyagolt alapanyag, pedig olcsósága és magas tápanyagtartalma miatt háborús és élelmiszer-hiányos időszakokban a kevésbé tehetősek alapvető élelmiszerének számított.

Mi a dara?

A dara különféle gabonaszemek, például zab, búza, rozs és árpa hántolt magja. Legismertebb fajtája a búzadara vagy közismert nevén a gríz, de létezik tönköly- és kukoricadara is, sőt már hajdinából és rizsből készült változata is kapható.

Miért érdemes fogyasztani?

Mivel maghéj és csíra is található benne, a tápértéke, de egyúttal a B-vitamin-tartalma is kiemelkedően magas. Cinket, magnéziumot és kalciumot is tartalmaz. További jótékony hatása, hogy magas rosttartalma miatt serkenti a bélműködést, így székrekedés esetén is bevethető.

Nem véletlenül számított régen a kevésbé tehetős emberek kedvelt ételének, hiszen viszonylag olcsó, és kis adag is sokáig képes a jóllakottság érzését nyújtani számunkra.

Mi mindent készíthetünk belőle?

Valószínűleg nem sok olyan olvasónk akad, akinek az édesanyja vagy a nagymamája ne készített volna reggelire tejbegrízt, kakaóval vagy fahéjjal gazdagon meghintve. Aki pedig volt valaha olyan szerencsés helyzetben, hogy menzán kellett ebédelnie, bizonyára szép emlékeket őriz a baracklekvárral és porcukorral (a konyhás nénivel ápolt jó kapcsolat esetén gazdagon) megszórt grízes tésztáról.

A csodás tejbegríz tulajdonképpen egy sor egyéb darás ételnek is az alapja, például a császármorzsáé, illetve az elsősorban karácsonyi kedvencnek számító mézes krémesé.

Bármelyik fajta darából finom kása vagy tejbegríz készíthető.
Kép: Canva

Ezeken kívül készíthető belőle puding, felfújt, levesbetét (daragaluska), sőt még torta is (utóbbi egyszerűen elkészíthető, receptötletért görgess lejjebb). A legtöbb túrós ételhez (például a túrógombóchoz, a Rákóczi-túróshoz) remekül passzol, illetve gyümölcsös pitékhez is nagyszerű, mivel felszívja a sülés közben kiszivárgó nedveket, és megakadályozza, hogy a tésztánk elázzon.

Tönkölydara

A tönkölybúzának igen magas a tápértéke. Ráadásul tele van az idegrendszer egészséges működéséhez szükséges esszenciális zsírsavakkal, aminosavakkal. Ezenkívül rendkívül gazdag ásványi anyagokban (kalciumban, vasban, magnéziumban, foszforban, káliumban) és vitaminokban (A-, B1-, B5-, B6-, B12-, C-, E- és K-vitaminban). Antioxidáns hatását fokozza a többi gabonához képest meglehetősen magas szeléntartalma.

A teljes kiőrlésű tönkölydarát minden, hagyományos búzadarával is elkészíthető ételhez használhatjuk, például grízes tésztához, tejbegrízhez, túrógombóchoz.

Mit (t)egyen, aki gluténérzékeny?

Semmi pánik, a gluténérzékenyek számára is létezik megfelelő daraalternatíva. Akinek ilyen ételérzékenysége van, váltson kukorica- vagy rizsdarára! A kukorica, illetve a rizs nagy szemcséjű őrleményei szintén tartalmazhatnak valamennyit a mag héjából is. A rizsdarából például szinte bármilyen, eredetileg búzadarát ajánló recept elkészíthető. A kukoricadarát főleg kásaételek, lepény vagy kenyér készítésére használhatjuk.

Kukoricadara

Jó néhány trendi vendéglátóipari egység étlapján találkozhattunk már az előkelő polenta elnevezéssel, amely pedig nem más, mint az erdélyi konyha egyik alapvető fogása, a kukoricamálé, más néven puliszka, vagyis a kukoricadarából készült kása.

Egyébként a magyar és az erdélyi magyar mellett a bolgár és az ukrán konyhában is megtalálható.

A kukoricadarából készült polenta kiváló körete lehet számos húsételnek.
Kép: Canva

Íme, a klasszikus polenta receptje:

Hozzávalók:

• 100 g kukoricadara
• 6 dl víz
• fél teáskanál só
• 1 teáskanál vaj

Elkészítés:

A vizet a sóval és egy kiskanálnyi kukoricadarával (így megelőzhető a csomósodás) felforraljuk. A hőmérsékletet lejjebb vesszük, és a kukoricadarát lassan beleöntjük a gyöngyöző vízbe, közben folyamatosan keverjük. 15–20 percig főzzük, továbbra is folyamatos keverés mellett. Ahogy sűrűsödik a polenta, ehhez egyre nagyobb erő kell, de ne adjuk fel, így megúszhatunk egy karedzésnapot a konditeremben!

Egy 30×15 cm-es (vagy hasonló méretű) tepsit kivajazunk, és beleöntjük a forró kását. Néhány percig eltart, míg a polenta elnyeri végső állagát. Késsel is szeletelhetjük, vagy kerek kiszúróval pogácsákat szaggatunk belőle.

Ezt az alapreceptet ezerféleképpen variálhatjuk, adhatunk hozzá petrezselymet, szerecsendiót, parmezánsajtot. Formázásnál is lehetünk kreatívak: kis hasábokat is vághatunk belőle, megpiríthatjuk, vagy kör alakban is a tányérra tehetjük, majd ráhalmozhatjuk a többi elemet (pl. sült kacsamellet vagy lazacot, pirított zöldségeket, mártásokat).

Aki pedig egy kis édességre vágyik, annak itt egy egyszerű kevert tésztás recept:

Kukoricadarás süti

Hozzávalók:

• 480 g kefir (vagy aludttej)
• 100 ml napraforgó olaj
• 3 db tojás
• 9 evőkanál finomliszt
• 9 evőkanál kukoricadara
• 1 csomag sütőpor
• 1 teáskanál ecet vagy citromlé
• 150 g cukor
• 1 csipet só
• 5 dkg mazsola
• 1 csomag vaníliás cukor

Elkészítés:

Egy edénybe kimérjük a kukoricadarát, ráöntjük a lisztet, majd a keverék közepébe mélyedést készítünk, ebbe tesszük a sütőport az ecettel vagy a citromlével.

A „nedves” hozzávalókat is hozzáadjuk, majd csomómentesre keverjük.

Papírral kibélelt vagy kivajazott, kilisztezett 20×30 cm-es tepsibe öntjük, és 190 fokra előmelegített, alsó-felső sütésre állított sütőben 30 perc alatt készre sütjük.

Rizsdara

A rizsdara a törmelékes rizs egyik feldolgozott formája, akárcsak a rizsliszt. A kukoricadarához hasonlóan remek helyettesítője lehet a búzadarának, mivel nem tartalmaz glutént. Ráadásul azok is fogyaszthatják, akik előbbit a jellegzetes kukoricás íz miatt kerülni szokták. Készen is kapható már a legtöbb helyen, de akár házilag is előállíthatjuk, méghozzá úgy, hogy a nyers rizst alaposan megmossuk, megszárítjuk (legalább egy éjszakán át), majd egy darálógépben a kívánt nagyságúra őröljük.

A búza- és a kukoricadarához hasonlóan sokféleképpen felhasználható: készíthetünk belőle kását, süteményeket, hamis grízes tésztát, sőt, különböző ételek, például krémlevesek, mártások vagy főzelékek sűrítéséhez is jó lehet.

A gluténérzékenyek rizsből készült darát akár házilag is készíthetnek.
Kép: Canva

Hajdinadara

A hajdina egy kicsit kakukktojásnak számít itt, ugyanis ez a sokoldalúan felhasználható alapanyag valójában mag, nem pedig gabona. Ennek ellenére a gabonákhoz hasonlóan számos élelmiszerben megtalálható a müzliktől a tésztákon át a péksüteményekig. Kapható szemes, dara- és lisztformában is.

Az úgynevezett krémes hajdina kiváló választás kásákhoz, mivel vízmegkötő képessége igen nagy. A zabpehelyhez hasonlóan használható reggelik készítéséhez, kombinálható gyümölcsökkel, joghurttal, mézzel, mogyoróvajjal, szóval a lehetőségek száma szinte végtelen.

Kedvenc darás receptjeim

Végezetül álljon itt még néhány a szívemnek leginkább kedves, és könnyű elkészítésüknek köszönhetően kezdő konyhatündérek által is lazán megvalósítható recept. Aki esetleg elkészíti valamelyiket ezek közül, és úgy érzi, hogy szélesebb körben is villogna vele, az ne legyen rest bemutatni a szerkesztőség tagjainak.

Klasszikus túrógombóc

Hozzávalók:

• 500 g túró
• 3 tojás
• 200 g búzadara
• 1 csipet só
• 100 g zsemlemorzsa
• 2 evőkanál olaj
• 50 g porcukor
• 2 dl tejföl

Szerencsére túrógombóc bármelyik fajta darából készíthető.
Kép: Bánfi-Baticz Nóri

Elkészítés:

A túrót törjük össze villával, keverjük el a tojásokkal, a sóval és a búzadarával, majd hagyjuk állni a hűtőben lefedve 3–4 órán keresztül!

Ha letelt az idő, vizes kézzel formázzunk a masszából gombócokat, és sós, forró vízben főzzük ki őket!

Közben egy serpenyőben az olajon pirítsuk meg a zsemlemorzsát, és forgassuk bele a gombócokat!

Porcukorral megszórva, tejföllel meglocsolva tálaljuk, és próbáljunk egyszerre négynél többet nem enni belőle!

Császármorzsa

Hozzávalók:

• 4 tojás
• 6 dkg cukor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 1 csipet só
• 1 bio citrom
• 30 dkg búzadara
• 4 dl tej
• 5 dkg vaj (+ a sütéshez)

Az egyik legnépszerűbb desszert, a császármorzsa alapja is búzadara.
Kép: Bánfi-Baticz Nóri

Elkészítés:

A tojást verjük egészen habosra a kétféle cukorral és a sóval! Adjuk hozzá a citrom reszelt héját, majd a búzadarát, végül öntsük fel a tejjel! Keverjük bele az olvasztott vajat is! Az így kapott masszát tegyük a hűtőbe lefedve legalább 1 órára, míg a dara jól megszívja magát! Amikor kivesszük, keverjük át, mert a dara a tál aljára süllyedhet.

Dobjunk kb. 1 evőkanál vajat egy nagyobb teflon serpenyőbe, forrósítsuk fel! Amikor elolvadt, öntsük bele a masszát, majd várjunk pár percet! Fontos, hogy addig ne kezdjük el kevergetni, amíg az alja el nem kezd szép pirosra sülni. Ekkor már elkezdhetjük keverni, darabokra szedni egy fakanál segítségével. Nem muszáj folyamatosan keverni, ha nagyobb darabokat szeretnénk, hagyjuk picit sülni, összeállni, csak utána forgassuk át, daraboljuk. Addig süssük, míg itt-ott meg nem pirul.

Citromos-joghurtos gríztorta

Hozzávalók:

• 120 g szoba-hőmérsékletű vaj
• 100 g porcukor
• 1 citrom héja és leve
• 4 db tojás
• 175 g búzadara
• 100 g őrölt mandula/dió/mogyoró
• 50 g mandulapehely
• 2 marék mazsola
• 200 g natúr joghurt
• 2 teáskanál sütőpor

Elkészítés:

A vajat a cukorral, a citromlével és a citromhéjjal robotgép segítségével habosra keverjük.

Ezt követően egyenként hozzáadjuk a tojásokat, majd ha ezeket jól eldolgoztuk, jöhet bele a búzadara, a sütőpor és az őrölt mandula is.

Egy másik tálban könnyedén elvegyítjük a mandulapelyheket és a mazsolát a joghurtban, azután egy keverőlapáttal a joghurtos egyveleget a tojásos masszához forgatjuk.

Kivajazott, majd sütőpapírral bélelt kapcsos, 20 centi átmérőjű kerek formába öntjük a tésztát. (Még finomabb a végeredmény, ha egy éjszakára a hűtőben felejtjük a tésztát, és csak másnap sütjük meg.)

180 fokra előmelegített, légkeveréses sütőben kb. 35–40 perc alatt megsütjük. Közben figyeljük, és ha túlságosan barnulni kezdene a torta teteje, fóliával letakarjuk.