A mai naptól elérhető a MÁV Zrt. honlapján, továbbá feladásra került az Európai Unió Hivatalos Lapjába (TED-adatbázis) is a Soroksár és Kelebia közötti, 152 km hosszú vonalszakaszra vonatkozó, tervezés-kivitelezés tárgyú beszerzési eljárás részvételi felhívása.

A vasútvonal fejlesztése – a 160 km/h-s közlekedésnek és az új második vágánynak köszönhetően – a menetidő jelentős mértékű csökkenését és az áruszállítási kapacitás bővülését teszi lehetővé a legkorszerűbb biztonsági feltételek mellett. A felújításnak az elővárosi, a távolsági és a nemzetközi utasokon túl az áruszállítási szektor szereplői és a vasútvonallal érintett térségek lakosai, vállalkozásai is a közvetlen nyertesei lesznek.

A Soroksár–Kelebia tervezés-kivitelezés tárgyú tender hirdetményét ajánlatkérőként a MÁV Zrt. nevében eljáró Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. november 24-én adta fel a Tenders Electronic Daily felületére (http://ted.europa.eu/TED/), illetve tette közzé a MÁV Zrt. honlapján a hirdetmények között . A részvételi felhívás a gazdasági szereplők részére nyitott, kétszakaszos, tárgyalásos beszerzési eljárást jelöl meg – az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód és a versenysemlegesség biztosításával. A beszerzési szabályzat összhangban van az Európai Unió közbeszerzési irányelveivel, és megfelel a 2016. évi XXIV. és a 2017. évi XXXV. törvényeknek.

A tenderben szereplő műszakilag elvárt cél: 160 km/óra működési sebesség, a jelenlegi vasúti pálya teljes átépítése és a második vágány megépítése, a kölcsönös átjárhatóság érdekében ETCS 2 (European Train Control System) szintű egységes, európai vonatbefolyásoló-rendszer és elektronikus biztosítóberendezés, a teherszállítás számára pedig 225 kN tengelyterhelés. Az állomásokon a tehervonati fogadóvágányok 750 méter hosszú vonatok közlekedtetésére lesznek alkalmasak, a peronok magassága a sínkorona felett +55 cm lesz, amely minden utas számára biztosítja az akadálymentes be- és kiszállást – az esélyegyenlőség érdekében.

A felújítással csökken a személy- és áruszállítási menetidő, továbbá nő a vonal kapacitása és forgalombiztonsága. Budapest és Belgrád között jelenleg mintegy nyolc óra a vasúti menetidő, ez a két főváros között 3,5 órára csökken, belföldön pedig a távolsági személyszállító vonatok egy órával rövidebb idő alatt teszik majd meg a mintegy 160 km-es szakaszt, és az elővárosi utasok Kunszentmiklós-Tass és a főváros között is jelentős menetidő-csökkenéssel számolhatnak.

A beszerzési eljárás lefolytatása az elkövetkező egy évben várható, kezdve az első, részvételi szakasszal: a jelentkező gazdasági szereplők jogi, pénzügyi és műszaki alkalmasságának vizsgálatával. Ezt követi a tárgyalásos, ajánlattételi szakasz, az ajánlatkérő és ajánlattevők közötti tárgyalásokkal a legjobb feltételek elérése érdekében oly módon, hogy a magas minőség, a határidők pontos betartása és a beruházás költséghatékonysága egyaránt biztosítható legyen. Az eljárás a végső ajánlattétellel és a szerződéskötéssel zárul. Ezután kezdődhetnek el a várhatóan két évig tartó tervezési és engedélyeztetési folyamatok, majd végül a kivitelezés, amely a jelenlegi tervek alapján mintegy három évet vesz igénybe. A nyertes vállalkozó felé elvárás, hogy a korszerűsítés során az Európai Unióban és a Magyarországon hatályos műszaki előírásoknak kell érvényesülniük. A projektben alkalmazott gépeknek, berendezéseknek és anyagoknak az Európai Unió műszaki előírásainak meg kell felelniük és erről tanúsítvánnyal kell rendelkezniük.

Háttér-információk a korszerűsítés kiindulópontjáról

A Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia vasútvonal 135 éves, az utolsó felújítása az 1960-as években történt meg. 100 km/h-s sebességnek megfelelő paraméterek szerint épült, de jelenleg Soroksár és Kelebia között csak 80 km/h-val lehet közlekedni, sőt a biztonság érdekében, a pálya leromlott állapotára való tekintettel 60, 40, 20 és 10 km/h-s sebességkorlátozások is érvényben vannak mintegy 14 km hosszban. Az alépítmény, az ágyazat és a sínek elhasználódott állapota miatt gyakran az időjárási körülmények is megnehezítik a közlekedést. Mindez nemcsak hosszabb menetidőt, hanem a pályakapacitás jelentős mértékű csökkenését is jelenti, ami elsődlegesen az áruszállítási szegmenst érinti kedvezőtlenül.

A COSCO - amely Kína legnagyobb, és a világ ötödik legnagyobb hajózási vállalata - 2009-ben megszerezte a pireuszi kikötők üzemeltetési jogát 35 évre, majd többségi részesedést vásárolt a terminálokat üzemeltető cégben. Így Kína a tervei szerint összeköti a Délkelet-Ázsián áthaladó és Afrika partjai mentén húzódó tengeri útvonalait Európa nagyvárosaival. A kínai hajózási társaság folyamatosan modernizál, bővíti a terminál kapacitását, és az idei évtől kezdődően hárommillióról ötmillióra növeli a kikötőn áthaladó konténerek mennyiségét. A termékeket egyre inkább a környezetkímélő vasúton tervezik Nyugat-Európa felé továbbítani, ezért jelentős növekedés várható a Pireuszból a kontinens belseje felé vezető tranzitútvonalon a konténervonatok számában. Magyarország a görög kikötővárosból a Nyugat–Európába irányuló tranzithálózat mentén fekszik, és az egyik legrövidebb útvonal része a Budapestet Belgráddal összekötő vasútvonal. A Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról a magyar és a kínai kormány 2015-ben, Szucsouban kötött egyezményt. A szerződés a 2016. évi XXIV. törvénnyel lépett hatályba, ennek értelmező melléklete a 2017. évi XXXV. törvény.