Hírek
2023. Április 12. 11:06, szerda |
Helyi
Forrás: Major András
Megismétlődik a tavalyi „szuperaszály”? Ezt mutatják az előrejelzések

Már elérhetőek a 2023-as nyárra vonatkozó első meteorológiai előrejelzések, és bár ezek még jelentős bizonytalanságokat rejtenek magukban.
A tavalyi súlyos szárazságot követően talán nem érdektelen ezek alapján előretekinteni a következő időszak várható időjárására.
Miután a 2022-es év itthon és Európa többi részén is történelmi aszályt hozott, érthető módon mindenkit egyre jobban foglalkoztat, hogy mi várható 2023-ban, különös tekintettel Magyarországra. Az aszályos időszakok gyakorisága és súlyossága már az elmúlt évtizedekben is nőtt Európában, és a különféle elemzések – így az ENSZ-nek a világ szinte összes országa által elfogadott jelentése – alapján hosszabb távon egyértelműen a helyzet további romlása várható, ahogyan a nagyrészt ember által okozott klímaváltozás fokozódik.
Itt tartunk most
Bár 2022 őszétől a csapadékhelyzet a kontinens nagy részén, így Magyarországon is jelentősen javult, megszüntetve a mezőgazdasági aszályt, több nagy régióban télen is kitartott a szárazság. Európa kiterjedt területeit egy régebb óta tartó súlyosan vízhiányos állapot sújtja, melynek hatására a talajvízszint a kontinens nagy részén – Magyarországot is érintően – 2018 óta jóval kisebb a korábban megszokottnál.
A vízhiány sokfelé a talaj felsőbb rétegeiben is tapasztalható, nem függetlenül a hőmérsékleti és a csapadékviszonyok alakulásától. A helyzet különösen a Brit-szigetek és Franciaország kiterjedt területein súlyos, de a talajnedvesség-deficit a korábban Magyarország legcsapadékosabb tájai közé tartozó Sopron környéki régiót is sújtja, már március végére közepes aszályt eredményezve.
Fotó: Pexels
A kilátások
Ami a folytatást illeti, a hagyományosan legmegbízhatóbb elemzésekkel szolgáló Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központjának (ECMWF) következő hat hónapra vonatkozó jelenleg érvényes előrejelzései szerint a felszínközeli átlaghőmérséklet áprilistól szeptemberig Európa legnagyobb részén meghaladja majd az elmúlt évtizedek átlagát, jellemzően 0,25–1,5 Celsius-fokkal. Fontos azonban, hogy ezek átlagos értékek, melyektől – rövid ideig tartó – jelenősebb eltérések jöhetnek, ráadásul időben távolodva a prognózisok egyre kevésbé megbízhatóak. A várható csapadékviszonyokban az előrejelzések jóval nagyobb szórást mutatnak, gyakorlatilag általános trend nélkül, azt azonban valószínűsítik, hogy míg bizonyos régiók és hónapok extrém csapadékosak lehetnek, Európa nagy területeire ismét súlyos aszály vár.
Magyarországon a következő hat hónapban havi átlagban várhatóan 0,5–1 Celsius-fokkal lesz melegebb az átlagnál, amitől jelen állás szerint a június térhet el közel átlagos hőmérsékleti viszonyaival, illetve az augusztus, amikor az átlaghőmérséklet több mint 1 Celsius-fokkal meghaladhatja a több évtizedes átlagot. A csapadékviszonyokat illetően április és június átlagosnak ígérkezik, május és szeptember esősebbnek, a július-augusztusi időszak viszont az ország nagy részén ismét szárazságot hozhat, legalábbis az ECMWF jelenleg érvényes előrejelzése szerint.
Az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatala (NOAA) szintén kiadta a maga vonatkozó jelentését, de ez kevésbé pontos, mint az európai prognózis. A NOAA nyári időszakra vonatkozó várakozásai a hőmérséklet tekintetében nagyrészt összhangban állnak az ECMWF értékelésével, a csapadékviszonyokat illetően viszont némi eltérést mutatnak. Eszerint ugyanis a júniustól augusztusig terjedő időszakban összességében Európa nagyobb részén inkább várható átlagos, illetve ezt meghaladó esőmennyiség, mint csapadékhiány, Magyarországot is beleértve.
Fotó: Pexels
Még súlyosabb aszályok jöhetnek
A klímaváltozás már a jelenlegi szintjén is sokszorosára növelte a tavalyihoz hasonló aszályok kialakulásának esélyét az északi féltekén. De az extrém szárazságok nem „csupán” egyre gyakoribbak, hanem várhatóan egyre súlyosabbak is lesznek a jövőben, így 2050-ben már ez lehet az új norma Európában. Ennek megfelelően – bár a 2022-es magyarországi aszály a historikus adatok szerint nem volt példa nélküli – a várakozások szerint nagy valószínűséggel ennél is súlyosabb „szuperaszályok” jöhetnek a jövőben.
Mindez összefügg azzal, hogy Európa átlaghőmérséklete a globális átlagnál kétszer gyorsabban emelkedik, illetve azzal is, hogy a csapadékviszonyok – részben a felmelegedésből következően – változnak. Az átlagos csapadékmennyiség változását ugyanakkor – különösen hosszabb távon – sokkal nehezebb előre jelezni, mint a hőmérsékletet. A hosszú távú prognosztizálhatóságot a mai, mesterséges intelligenciával masszívan megtámogatott technológia mellett is mindkét mutató esetében jelentős bizonytalanságok terhelik, így fél évnél hosszabb előretekintéssel nem is készülnek előrejelzések.
Hasonló okok miatt, miközben a középtávú előrejelzések és a hosszabb távú klímamodellek egy nagyobb időszak (és terület) – jellemzően hetek vagy hónapok – várható átlagos csapadékviszonyait igyekeznek bemutatni, az ezen időtartamon (és területen) belüli eloszlás előrejelzésére lényegében kísérletet sem tesznek. A klímaváltozás pedig még fokozza is a tér- és időbeli eloszlás szélsőségeit, vagyis nemcsak az extrém száraz időszakok, hanem a szélsőségesen csapadékos, özönvízszerű jelenségek előfordulásának esélyét és valószínűségét is növeli. Magyarországon az éves csapadék mennyisége a 20. század elejétől tekintve némileg csökken, az elmúlt évtizedekben azonban növekedés figyelhető meg, ez azonban nem tudta megakadályozni a 2022-es történelmi aszály kialakulását.
Fotó: Pexels
Az aszály fogalmáról
Fontos megjegyezni, hogy az aszály komplex fogalom, melyhez több értelmezés is fűződik. A köznyelvben általánosan használva „nagyon” hosszú ideig tartó szárazságot, csapadékhiányt jelent, amelynek következtében a vetés, a termés nagy kárt szenved. Cikkünk alapvetően ebben az általános értelemben használja a kifejezést, létezik ugyanakkor a meteorológiai, a hidrológiai, a mezőgazdasági, a gazdasági és a társadalmi aszály speciálisabb fogalma is.
Ezek érdekelhetnek még
2025. Március 19. 07:58, szerda | Helyi
Erdő Péter kezdeményezte Ervin Gábor, a nyilasok által meggyilkolt vértanú pap boldoggá avatását
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek kezdeményezte Ervin Gábor, a nyilasok által 1944-ben meggyilkolt katolikus pap, embermentő boldoggá avatását vértanúság címén.
2025. Január 07. 08:10, kedd | Helyi
131 autóbuszt vásárol a MÁV
Dízelüzemű és hidrogénmeghajtású buszok beszerzésével folytatja idén a járműfiatalítási programját a MÁV-csoport - közölte a társaság hétfőn az MTI-vel.
2025. Április 04. 08:02, péntek | Sport
Elhunyt Sterbinszky Amália, az évszázad legjobb magyar női kézilabdázója
Csütörtökön, 74 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt Sterbinszky Amália olimpiai bronz- és világbajnoki ezüstérmes, BEK-győztes kézilabdázó, az évszázad legjobb magyar női játékosa.
2025. Április 04. 07:57, péntek | Életmód
Kiemelik és bemutatják az aquincumi katonaváros Mithras-szentélyét
Történeti Múzeum (BTM) szakemberei által feltárt romfalakat daruval kezdték el kiemelni csütörtökön, az óbudai építkezés befejezéséig szakszerűen tárolják, majd egy védőépületben mutatják be a nagyközönségnek.