Az Európa-szerte, sőt csaknem az egész világon elterjedt lándzsás útifű számos betegségre gyógyír.

Az útifűfélék családjába tartozó növény levelét a virágzás kezdetéig gyűjtjük, és 30–50 °C-on gyorsan szárítjuk. Magját száraz időben, augusztustól októberig szedjük. Népies elnevezéseit tekintve kígyófűként, kígyónyelvű fűként, lúdnyelvű fűként, hálófűként, gyíkfűként és útilapuként is ismerjük.
Gyógyhatása

A lándzsás útifüvet gyógynövényként használják. Fő hatóanyaga az aukubin nevű glikozid, de tartalmaz még polifenolokat, nyálka-poliszacharidokat, C-vitamint, cserzőanyagot, kovasavat, káliumot és cinket is.

A lándzsás útifű jó baktériumölő, gyulladáscsökkentő, valamint sebgyógyító, ezért összezúzott levele hasznos gyógyír lehet rovarcsípésekre és kisebb égési sérülésekre.

A légutak gyulladásos megbetegedéseiben köhögés csillapítására, köptetőként használják baktériumölő, gyulladáscsökkentő hatása miatt. Oldja a letapadt nyákot, elősegíti a köpetképződést. A torok nyálkahártyáját bevonva enyhíti a gyulladást, csillapítja a köhögési ingert. Ártalmatlansága miatt a gyermekgyógyászatban is szívesen alkalmazzák. A mag csekély mértékű duzzadóképessége miatt néha hashajtó szerként is használatos.

Külsőleg a népi gyógyászatban bőrsérülésekre, vágott és gennyes sebekre, nehezen gyógyuló fekélyekre és vérzéscsillapításra használták. Az útifű friss levelét nehezen gyógyuló sebekre szokás tenni: fertőtleníti, összehúzza, bezárja a sebet, elősegíti a véralvadást.

A lándzsás útifű magja, augusztustól októberig szedhető.

A sokoldalú gyógyító

A lándzsás útifűnek kifejlett, ép levelét használják gyógyászati célra.

Útifűtea: Forrázzunk le csészénként 1 púpozott kanálnyi útifüvet, majd fél perc múlva szűrjük le! A naponta frissen elkészített teából 2 csészényit fogyasszunk! Vese- vagy epekőképződés esetén a teához napi 8 g magot vegyünk be a teával együtt!

Útifűtea másképp: Forrázzunk le 2–3 dl forró vízzel 2 teáskanálnyi szárított lándzsás útifüvet, hagyjuk állni 10 percig, majd szűrjük le! Kívánság szerint mézzel édesíthető. Naponta 2–3 csésze teát fogyasszunk! Teája nyálkaoldó és köhögéscsillapító, légúti megbetegedések esetén használják. Sok dohányos vallja, hogy az útifű teája segít leszokni a dohányzásról.

A lándzsás útifűnek kifejlett, ép levelét hasznosítják gyógyászati célra.

Friss levélpép: fog-, fej-, fülfájás esetén, nyílt sebek, csípések, kígyómarás kezelésére használják.

Szirup: Forrázunk le 3 dl vízzel 1 maréknyi friss vagy szárított útifűlevelet, és hagyjuk kihűlni, majd szűrjük le! A főzetet újfent forraljuk fel, majd kis lángon sűrítsük be, és keverjünk hozzá 150–200 g mézet! Főleg a gyermekek használják, naponta 1–2 evőkanálnyi fogyasztása ajánlott.

Borogatásra és gargarizálásra: Csészénként 2 tk szárított lándzsás útifüvet öntsünk le hideg vízzel, gyakori kevergetés mellett 1 órán át hagyjuk állni! Alkalmazható a száj- és a toroknyálkahártya, illetve a bőr gyulladásainak kezelésére.

Ellenjavallat: szem- és a szemhéjfertőzés esetén először kérjük ki orvosunk véleményét! Várandósság és szoptatás ideje alatt belsőleg történő alkalmazása, nagy mennyiségben való fogyasztása nem ajánlott!