A kutatók a lakosság segítségét kérik, hogy minél pontosabb képet kaphassunk a fertőzöttség mértékéről. A kórokozók járványtanával és ökológiájával foglalkozó biológussal, dr. Földvári Gáborral beszélgettünk arról, hogy mit lehet tenni védekezésképpen, és mire számítanak a jövőben.

Gábor, a te fő kutatási területed a kullancsok által terjesztett kórokozók. Márpedig nyakunkon a kullancsszezon.

Így van. Ráadásul a klímaváltozásnak köszönhetően nemcsak a „megszokott” kullancsok, hanem olyan más élősködőfajok – köztük invazív kullancsfajok – is megtalálhatják itt a számukra kedvező feltételeket, akik eddig nem voltak őshonosak.

Jó példa erre az a kullancs, amelyet a Kullancsfigyelő elnevezésű projekten belül keresünk. Ezek az úgynevezett Hyalomma kullancsok, afrikai és mediterrán elterjedésű fajok. Már sok ezer éve hurcolják be őket Magyarországra is a vándormadarak: Afrikában vagy Spanyolországban fölkapaszkodik a madárra a kullancs, így elrepül Magyarországra, vagy akár még északabbra, egész Svédországig, és ott lepottyan. Ezek fiatal kullancsok (egyébként lárva, nimfa és felnőtt kullancs van, ez a három stádium). A lárva és a nimfa korábban bejutott, viszont felnőtt nem volt, mert gyakorlatilag már az ősz olyan hideg volt számukra, hogy elpusztultak, nem fejlődtek ki.

Dr. Földvári Gábor Ph.D., az Ökológiai Kutatóközpont Felbukkanó Kórokozók Ökológiája Kutatócsoportjának vezetője. Fő kutatási területei a parazitológia, a felbukkanó kórokozók járványtana és ökológiája, a kullancsok és az általuk terjesztett kórokozók.

Az utóbbi pár évtizedben egyre több európai országban megjelentek a felnőtt Hyalomma kullancsok. Kutyán, szarvasmarhán, lovon, esetleg emberen. Azért érdekes ez a kullancs, mert egy elég komoly betegség kórokozóját terjesztheti. Ez a krími-kongói vérzéses láz vírusa, amely az ebolához hasonlóan külső-belső vérzéseket okoz, 30%-os halálozási aránnyal.

Fotó: Kovács Márton

A vírussal együtt érkezik hozzánk ez a kullancs?

Ez egy fontos kérdés: hogy kerül a kullancsba a vírus? Szerencsére nem minden kullancs hordozza a vírust, mert akkor nagy baj lenne.

A vírus vérszívással kerül a kullancsba, de sajnos ez is – mint egyébként sok más, kullancs által terjesztett vírus – transz-ovariálisan is terjed. Ez azt jelenti, hogy a petébe bekerül, és a petéből kikelő lárva is hordozni fogja. Így lehetséges az, hogy a madarak, akik egyébként önmagukban nem tartják fönt ezt a vírust, már eleve fertőzött kullancsot hozhatnak Magyarországra, és a belőle átalakuló felnőtt kullancs potenciálisan veszélyt jelenthet egy itteni emberre.

Az utóbbi évtized európai megfigyelése az, hogy átvedlenek, sőt még át is telelnek, mert a tél már nem elég hideg. Ez Magyarországra is igaz. Azért van nagy jelentőségük azoknak a megfigyeléseknek, amelyeket még április végéig kapunk a Kullancsfigyelőn keresztül a Hyalomma kullancs itthoni előfordulásáról, mert ebből arra következtethetünk, hogy sajnos gyakorlatilag biztos, hogy ez itt telelt át, és nem most hozta be egy vándormadár nimfaként.

Hogyan lehet felismerni ezt a kullancsot? Könnyen megkülönböztethető a hazai fajoktól?

Szerencsére nagyon máshogy néz ki, könnyű megkülönböztetni a közönséges kullancstól. Jó kétszer-háromszor nagyobb nála. Elég ijesztő jelenség, egy dinnyemag nagyságú kullancsot képzelj el, a lábai különösen hosszúak és csíkosak, és az is jellemző rá, hogy nagyon gyorsan szalad, szinte futóbogárszerű sebességgel. Ez a gyorsaság és a csíkos láb is csak erre a csoportra jellemző, a hazai kullancsokra nem. A teste sötétbarna színű.

Elég feltűnő jelenség lehet, ha megszívja magát vérrel, és egy jó szőlőszem nagyságúra dagad rajtunk.

Ez nem szokott megtörténni, hiszen, mint a többi kullancsot is, sokkal hamarabb eltávolítjuk, jóval azelőtt, minthogy egy nőstény 10 nap alatt teleszívja magát. A lakossági megfigyelés már az első évben eredménnyel járt. 2021-ben kezdtük el ezt a projektet, akkor azonnal kettőt is jelentettek, a következő, tavalyi évben már kilencet küldtek be, mellé sok-sok száz fotót, megfigyelést más fajokról is, ami szintén hasznos számunkra. Ezek a „véletlenszerű fogások” azért értékesek, mert a többi kullancsfajról is infókat kapunk szerte az országból. Mi nem tudunk kimenni mindenhova gyűjteni, így azonban van képünk arról, hogy hol milyen fajok fordulnak elő. Van például egy foltos pajzsú kullancs, a Dermacentor nevezetű, amely főleg kutyákon jellemző. Sokan ezeket küldték be nekünk, mert néhány téves sajtóhírben megjelenő fotó alapján azt hitték, hogy ez a Hyalomma.

Hyaloma marginarum
Fotó: Földvári Gábor

Említetted a krími-kongói vérzéses lázat. Ezenkívül a hazai kullancsok kórokozóit is terjesztik?

Szerencsére nem. Az a „jó” ezekben a kórokozókban, hogy nagyon specializált utat követnek. Van egy történetem is erről, Lakos Andrástól, akivel sokat dolgoztam együtt. Ő Lyme-szakértő orvos, és tenyésztette is a borreliát, amely a Lyme-kórt okozza. Kezdő biológusként egyszer molekuláris vizsgálatokra kértem tőle tenyésztett bacikat. Először volt nálam valódi, élő baktériumkultúra, és kérdeztem tőle, hogy milyen biztonsági előírásokat kell betartani (kesztyű, maszk). Az volt a válasza, hogy nyugodtan meg is ihatom. Persze ezt viccből mondta, de tulajdonképpen leírja a lényeget: a tipikus kullancs által terjesztett kórokozók szájon át bejutva nem tudnak megeredni, a gyomorsav elintézi őket. Tehát ezeket csak a kullancs tudja beoltani az emberbe. Nyilván injekciós tűvel be lehet még őket adni, de ezek általában nem fertőznek máshogyan, csak kullancs által.

Egész évre kiterjedhet a kullancsszezon a klímaváltozás miatt

A közönséges kullancs könnyen adaptálódik a változó környezethez, emiatt a terjedése mind a tengerszint feletti magasság vonatkozásában, mind észak irányában fokzott.

Az elmúlt években mintha egyre több lenne a kullancs. Amellett, hogy az enyhébb teleken a kullancsok nem pusztulnak el, az is növeli a kullancsok számát, ha nem égetik az avart (a sünök és más állatok védelmében)?

Arra vannak adatok, hogy északi irányban és a tengerszint feletti magasság felé valóban terjednek a kullancsok az éghajlatváltozással. Az utóbbi nehéz kérdés, de sajnos igaz lehet, hogy ha valamit porig égetünk, akkor ott a kullancs is kevesebb lesz. De ettől nagyon óva intenék mindenkit. Az avarégetés egészen biztos, hogy nagyon káros, ugyanis a kullancs mellett nagyon sok más élőlény is elpusztul, a tűz gyakorlatilag megszünteti a teljes helyi biomasszát. Ezért nem lehet vegyszerekkel sem irtani, mert a felszíntől számított másfél méteres magasságig ott vannak a levélfonákon, a bokrokon, a füvön, bárhol, és egyszerűen nem lehet elárasztani méreggel másfél méteres magasságig a környezetet.

De visszatérve a kérdésre, a klímaváltozás hatására bizonyos tényezők a növekedés felé terelik a kullancspopulációt. Ugyanakkor azt is hozzáteszem, hogy ez nem lineáris összefüggés. A klímaváltozás nem egy folyamatos felmelegedés. Nagyon sok ingadozással jár, nagyon sok tényezőt befolyásol ez a globális változás. Például az alföldi régióban az várható, hogy a közönséges kullancs ritkább lesz, ugyanis a kullancsok számára a páratartalom erősen limitáló tényező, és ha ott a sivatagosodás irányába ható folyamatok zajlanak, a közönséges kullancs egész egyszerűen nem fog tudni megélni. Viszont a szóban forgó nagy Hyalomma kullancsok pont a félsivatagos, sivatagos élőhelyeket kedvelik.

Létezik természetes ellenségük?

A házi tyúk például. A lóról, tehénről lepottyanó kullancsokat fölcsipegetik. De vannak például olyan fürkészdarazsak, amelyek a kullancsokra specializálódtak. Belepetéznek a kullancsba, és a fejlődő lárvák belülről emésztik fel a kullancsot. Vannak gombák, amelyek képesek megtelepedni kullancson. A tűzhangya és a skorpió is fogyasztja. Tehát vannak természetes ellenségei, hiszen ő is része a körforgásnak.

A vadállatokon is megjelennek ezek az új típusú betegségek?

A vadonélő szárazföldi gerinceseken gyakran vannak kullancsok. Nemcsak az emlősökön és a madarakon, hanem a gyíkokon is. De ők általában természetes és tünetmentes fenntartói a kórokozóknak. Egészen ritka az olyan kullancs által hordozott kórokozó, amely vadon élő állatokban komolyabb tüneteket okozna. Nagyon régóta egymáshoz szoktak már. Amikor az ember vagy háziállata belép ebbe a körbe, akkor alakul ki a betegség.

Visszakanyarodva a Kullancsfigyelőhöz, van egy új programotok, amelyben szintén a lakosság segítségét kéritek. Mesélnél erről is egy kicsit?

Igen! Ez a projekt a „Kullancs a kertben” névre hallgat, a kis- vagy nagyvárosi, de mindenképp városi kerttel rendelkező lakosságot szólítjuk meg. Nagyon sokszor a saját kertünkben szedjük össze a kullancsokat, akár Lyme-kórral is fertőződhetünk. Elég egy kis levélszedés, ültetés, gyomlálás, ott leskelődik a kullancs. Erre gondolnunk kell! Ezért arra kérjük a résztvevőket, hogy az oldalon bemutatott nagyon egyszerű zászlós módszerrel gyűjtsenek kullancsokat a saját házuk környékéről, és küldjék is be ezeket nekünk. Arra külön fel szeretném hívni a figyelmet, hogy vigyázzanak, nézzék át a testfelületüket a gyűjtés után, ne fertőződjenek kullanccsal, semmiképp se magukról kelljen begyűjteni a példányokat!

Kullancsgyűjtés a Pilisben
Fotó: Kovácsa Márton

Ebből az akciótól fontos információkat remélünk. Ki fog derülni, hogy mi a helyzet a városi kertekben a kullancsok és az általuk terjesztett kórokozók ökológiájával. Valószínűleg reális a fertőzésveszély, hiszen ott vannak a sünök, ott vannak a rágcsálók, az énekesmadarak. A kert tulajdonosa is információt kap arról, hogy milyen veszélyeket rejt ilyen szempontból a kertje. Emellett a közelmúltban a vezetésemmel indult PRAGMATICK névre keresztelt nemzetközi kutatási program segítségével több európai nagyvárosban is össze tudjuk majd hasonlítani a városi járványtani helyzetet ebben a tekintetben.

Az általad említett Lyme-kór milyen rezervoárfajról kerülhet ránk?

A Lyme-kór a leggyakoribb, kullancs által terjesztett betegség egész Európában. Nálunk főleg a közönséges kullancs terjeszti, és nagyon sokféle rezervoárja van. Azért, mert a Borrelia burgdorferi „klasszikus” Lyme-kór-baktériumán kívül más borreliák is léteznek, ez nem egyféle baktériumot jelent, hanem egy egész fajcsoportot. Megtalálható rágcsálókban, sünökben, de például a feketerigókban is élnek bizonyos Borrelia fajok. A városiasodott emlősök, például a mókus is képes fenntartani Borrelia fajokat. Tehát, ha valaki Lyme-kóros lesz, azért lett az, mert az előző fejlődés alakjában a kullancs egy sünből vagy egy pocokból felvette a baktériumot, és aztán bejuttatta az emberbe.

A krími-kongói vérzéses lázzal mi a helyzet? Tudják kezelni itthon?

Az a gond, hogy ez a betegség nem jól kezelhető. Olyan szempontból még az ebolánál is rosszabb, hogy nincs ellene védőoltás, és főleg tüneti kezelés áll rendelkezésre. Szerencsére Magyarországon egyelőre kicsi az esélye egy járvány kitörésének, de Bulgáriában, Albániában vannak helyi járványok. Ezt elősegíti, hogy a kórokozót kivételesen nem csak kullancs terjeszti. Nagyon invazív, nagyon erőteljes, nagy a virulenciája. Bekerül mindenféle testnedvekbe, vérzéseket okoz, és a vérrel érintkező személyekben meg tud jelenni. Azaz a hentesek, a húsfeldolgozók, de akár az ápolószemélyzet is a kórházban vagy a családi ápolás során sajnos fertőződhet a testnedvek révén.

Tehát ha megcsíp egy ilyen kullancs egy szarvasmarhát, a húsával dolgozó hentes fertőződhet. Tudják tesztelni a húst?

Sajnos ez annyira markáns betegség, hogy hamar kiderül. Egyébként mi tervezzük tesztelni, igen. A nemrég indult Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium Járványökológiai Divíziója keretei között beterveztük a tesztelést, és el is kezdtük a mintagyűjtést. Érdekes, hogy a szarvasmarha lehet az egyik ilyen rezervoár, azaz háziállatokban is fenn tud maradni a vírus. Emellett bizonyos vizsgálatok a mezei nyúlban és más rágcsálókban kimutatták a krími-kongói vérzéses láz vírusának ellenanyagát itt Magyarországon. Ez azt mutatja, hogy a vírus már valószínűleg itt kering. Ezért is fontos, hogy monitorozzuk a Hyalomma kullancsok felbukkanását, hogy ne érjen váratlanul minket, ha esetleg felbukkan a betegség. A pécsi Virológia Nemzeti Laboratóriumban Kemenesi Gábor kollégámmal közösen folytatunk ez irányú virológiai és molekuláris biológiai kutatásokat.

Vizsgálatra begyűjtött kullancsok
Fotó: Kovács Márton

Számítotok másfajta betegségek betörésére is?

Erre mindig kell számítani. Vannak a krími-kongóinál kevésbé veszélyes baktériumok, amelyeket szintén kullancsok terjesztenek. Van három inváziós szúnyogfaj is, amelyeknek már észleltük a jelenlétét Magyarországon. Szúnyogok által terjesztett, komoly betegséget okozó kórokozó több is van. A nyugat-nílusi vírus sajnos kifejezetten gyakorinak mondható itthon.

Malária?

Magyarország endémiás volt maláriára az ötvenes évekig. Ezután a betegség eltűnt az országból, főleg a folyók szabályozásának köszönhetően, és mert gyógykezeléssel leszorították a maláriás emberek számát. Viszont szinte minden adott ahhoz, hogy újra megjelenjen. Anopheles szúnyogjaink vannak, ezek terjesztik a maláriát. Dél-Európában már előfordulnak helyben fertőződött új maláriás esetek. Úgyhogy egyáltalán nem kizárt, hogy a malária is megint erőre fog kapni Közép-Európában.

Ha már bennünk van a kórokozó, sok mindent tehát nem lehet tenni. Ám ha jól vettem ki a szavaidból, az ökológiai egyensúly fenntartása lehet a kulcsa annak, hogy az ellenségei is jelen legyenek ezeknek a terjesztő állatoknak, és akkor ezáltal talán lehet egy kicsivel nagyobb biztonságérzetünk?

Abszolút. Az egyik az ökológiai egyensúly, mert valóban léteznek természetes ellenségei ezeknek a parazitáknak, élősködőknek. A másik nagyon fontos a természet megóvása. A legtöbb esetben annak köszönhetjük a járványok megjelenését, hogy növeljük az esélyét annak, hogy a kórokozók újabb gazdákkal találkozzanak. Ehhez a kereskedelemtől az erdőirtáson át a turizmusig mindenféle emberi tevékenység hozzájárul. Egyfajta globális önmérséklet, a fenntarthatóságra való törekvés igen hasznos lenne.

Egy átlag magyar kiránduló azért jogosan gondolhatja, hogy Magyarországon már elég kevés az érintetlen terület, kevés olyan faj van, amely még nem találkozott össze az emberrel.

Pedig ez még jócskán fokozható. Gondoljunk mondjuk a városi parkokra: ahol kiszórják a kutya- és macskaeledelt, ott rendellenesen sok lesz a sün vagy a rágcsáló. Ezek mind megnövelik annak az esélyét, hogy a kullancsok meg az általuk terjesztett kórokozók is ott legyenek.

Kullancsgyűjtés
Fotó: Kovács Márton

A szúnyogok által terjesztett kórokozók ellen olyan egyszerű megelőző intézkedéseket tehetünk, hogy a kerti madáritatót, öntözővizet, egyéb vízfelületeket megszüntetjük vagy letakarjuk, mert ezek tipikus tenyészőhelyek a szúnyogok számára.

A kullancsokkal azért van egy nagy szerencsénk. Mégpedig az, hogy ha időben eltávolítjuk, mondjuk aznap, akkor megelőzhetünk mindenféle betegséget. A legfontosabb egymondatos üzenet az, hogy szedjük ki a kullancsot még aznap. Ha kertészkedés, kirándulás, focizás után átnézzük magunkat, megtalálhatjuk, és nem kell hozzá semmilyen speciális eszköz, akár körömmel, akár egy csipesszel el lehet távolítani.

Nem baj, ha beleszakad a szájszerve?

Nem, az csak olyan, mintha szálka menne a kezünkbe. Helyi gyulladás lehet belőle, de betegséget okozni már nem tud. Sokkal károsabb, ha valaki annyira fél a kullancstól, hogy nem meri kiszedni. Megvárja majd hétfőn az orvost, meg az állatorvost, meg a szakembert. Nem kell szakember a kullancs kiszedéséhez.