A bázist az Afganisztánt Kínával összekötő, Tádzsikisztánnal és Pakisztánnal határos Vakhan-folyosóban létesítik, elkészülése után a kínai hadsereg várhatóan egy zászlóaljat vezényel a támaszpontra. A projektet Peking finanszírozza annak keretében, hogy segítse Afganisztánt terrorellenes erőfeszítéseiben - írta a lap.

Az SCMP rámutatott: ez az első alkalom a modern történelemben, hogy az ázsiai óriás katonai jelenlétet létesít Afganisztánban, amelyet széles körben "birodalmak temetőjének" neveznek, utalva arra, hogy a közép-ázsiai országot hírhedten nehéz elfoglalni és béklyóban tartani.

A tizenhét éve háború sújtotta Afganisztán azonban fokozottan fontossá vált Kína saját biztonságának, valamit Hszi Csin-ping kínai elnök az Egy Övezet - Egy Út kezdeményezésének tekintetében.

Kína első tengerentúli katonai támaszpontját Dzsibutiban létesítette. A kínaiak közlése szerint a dzsibuti bázis logisztikai célokat szolgál, itt töltik fel az Indiai-óceánon hajózó, humanitárius és békefenntartó küldetéseket teljesítő kínai hajókat.

A lapnak nyilatkozó források közölték: bár a dzsibuti bázison több mint egy zászlóalj állomásozik, főként katonai mérnököket és építészeket vezényeltek oda, kevés harcoló egység tartózkodik a kelet-afrikai országban. Az afganisztáni támaszpont már csak azért is más szerepet fog betölteni, mert a nyugat-kínai Hszincsiang tartomány közelében épül, amelyet Peking a nemzetbiztonságot fenyegető "terrorizmus, szeparatizmus és radikalizmus" legfőbb forrásának tekint - mondták a források.

Megfigyelők szerint ezért a támaszpont célja egyebek közt a szélsőségesek, különösképpen az Afganisztánban is jelen lévő Iszlám Állam terrorszervezet kiképzésében részesült ujgurok Kínába történő beszivárgásának megakadályozása.