Városlista
2024. november 22, péntek - Cecília

Hírek

2015. Január 07. 09:49, szerda | Belföld
Forrás: onlinejogsebesz.hu

Ingatlan adásvételi szerződés – új szabályok

Ingatlan adásvételi szerződés – új szabályok

Ingatlan adásvételi szerződés – új szabályok

Miután 2014. március 15-é hatályba lépett az új Polgári Törvénykönyv és a Mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény, nem árt, ha röviden áttekintjük az ingatlan adásvételi szerződésekre vonatkozó szabályokat, mivel ezen a területen is van néhány változás.

Az ingatlanok adásvételének szabályozása

Az ingatlanok adásvételét egyrészt a Polgári törvénykönyv dologi jogi fejezete (A tulajdonjog általában, A tulajdonjog megszerzése), másrészt a kötelmi jogi rész (Adásvételi szerződés) szabályozza. Mindenki számára irányadó az előbbiekkel összefüggésben a Legfelsőbb Bíróság XXV. sz. Polgári Elvi Döntése, mely az adásvételi szerződések legfőbb tartalmi elemeit foglalja össze, és az új Polgári törvénykönyv hatályba lépése után is érvényes maradt.

A Ptk Dologi jog szabályozásából (A tulajdonjog megszerzése átruházással 5:38 §) kiderül, hogy az ingatlan tulajdonjogának átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és erre tekintettel a tulajdonjog átruházásának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

A XXV. sz. Polgári Elvi döntés szerint, mely évtizedek óta irányadó az ingatlanok átruházására irányuló szerződések megkötésénél, az adásvételi szerződésnek négy minimális tartalmi eleme van: a felek személyének megjelölése, a vétel tárgyának meghatározása, a tulajdonátruházási szándék kifejezése, és a vételár megjelölése.

A Ptk kötelmi jogi szabályai szerint (Adásvételi szerződés 6:215 §) az adásvételi szerződés alapján az eladó dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles. Ha az adásvételi szerződés tárgya ingatlan, az eladó a tulajdonjog átruházásán felül köteles a dolog birtokának átruházására is. Ha a szerződés tárgya ingatlan, az adásvételi szerződést írásba kell foglalni.

Mindazonáltal, ha csak a fenti iránymutatásokat követjük, még nem biztos, hogy az ingatlannyilvántartási bejegyzésre alkalmas, a forgalmi szokásoknak minden szempontból megfelelő szerződést kapunk. Ehhez figyelembe kell vennünk az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi 141. törvényt is, mely azokat a részletszabályokat tartalmazza, melyektől az adásvételről szóló okirat alapján a tulajdonjog bejegyezhető lesz az ingatlannyilvántartásba.

Előfordulhat, hogy két fél ügyvédi vagy közjegyzői közreműködés nélkül, egymás közt össze üt egy laikus adásvételi szerződést, mely megfelel a Polgári törvénykönyv és a XXV. sz. Polgári Elvi döntés feltételeinek, az Igatlannyilvántartásról szóló jogszabály részletszabályainak azonban nem. Ez esetben a szerződés érvényes lesz ugyan, de az okirat alapján a tulajdonjog nem jegyezhető be az ingatlannyivántartásba. E szerződés érvényessége azt jelenti, hogy a szerződést kötő feleknek joguk (kötelmi jogi igényük) lesz egy szabályos szerződést és az alapján az ingatlannyilvántartási bejegyzést követelniük. Ha valamelyik fél ez utóbbi szerződés megkötését megtagadja, a másik fél bíróságtól követelheti a szerződés pótlását és az ingatlannyilvántartási bejegyzés bírósági elrendelését.

Az ingatlan adásvételi szerződés tartalma

Az ingatlan adásvételi szerződés alanyai:
A fenti szabályoknak megfelelően az adásvételi szerződés egyik legfőbb eleme az eladó és a vevő személyének meghatározása. Ahhoz, hogy az okirat az ingatlannyilvántartásba bejegyezhető legyen és alkalmas legyen arra, hogy a vagyonszerzési illeték kiszabásának alapjául szolgáljon, fel kell tüntetni a felek nevét, természetes személyazonosító adatait, azaz a születési nevet és egyéb születési adatokat, és ezeken kívül a lakcímet, állampolgárságot, személyi azonosító jelet és adóazonosító jelet. Hogy mik azok a személyazonosító adatok, azt a Polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI törvény sorolja fel. Lakcímnél az állandó bejelentett lakcímet kell feltüntetni, ami azért okozhat problémát, mert sokan nem az állandó bejelentett lakcímükön laknak, viszont a földhivatal és az adóhivatal is az állandó bejelentett lakcímre fogja küldeni a leveleket. Ilyen esetben célszerű értesítési címet is megadni. A másik probléma az állandó bejelentett lakcímmel az, hogy legtöbb esetben az adásvételi szerződéssel egyidejűleg megváltozik, mivel a Vevő a megvásárolt ingatlanba költözik, az Eladó pedig egy másikba. Ebből újabb két probléma fakad. Az egyik az, hogy az ingatlannyilvántartásba pontatlan adat kerül, pedig annak a személyazonosító adatokat pontosan és napra készen kéne tartalmaznia. A másik pedig az, hogy hiába lakik valaki az állandó bejelentett lakcímén, ha az a szerződéskötéssel egyidejűleg megváltozik, és a Földhivatal vagy adóhivatal levelei meg a régi címére mennek.

Az ingatlannyilvántartás a felek lakcímének változását az érintett külön kérelmére vezeti át az ingatlannyilvántartáson. Az új lakcím bejelentése nemcsak jog, hanem kötelesség is, melyet a változástól számított 30 napon belül kéne megtenni. Még szerencse, hogy a jogosult a tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg kérheti lakcíme ehhez kapcsolódó megváltozásának ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetését is.

Amennyiben cég vagy intézmény a szerződő fél, más jellegű adatok feltüntetésére van szükség az okiratban. Így pl fel kell tüntetni a cég vagy intézmény nevét, cégjegyzékszámát, statisztikai azonosító jelét, székhelyét, bírósági, illetőleg cégbírósági bejegyzésének számát, egyházi jogi személy esetében nyilvántartási számát és képviselőjének személyét.

Az adásvételi szerződéseknek olyan természetes személy alanyai is lehetnek, akiknek cselekvőképessége korlátozott. A cselekvéképesség korlátozása nem jelenti a jogképesség korlátozását. Nincs tehát akadálya annak, hogy cselekvőképességében korlátozott személyek is tulajdonjogot szerezhessenek. Ilyenkor a szüleik, vagy gyámjuk, gondnokuk képviseli őket, és a szerződésben nemcsak a képviselt személy, de a képviselő adatait is fel kell tüntetni. Ha korlátozottan cselekvőképes személy ingatlanját értékesítjük, akkor az ügylethez a gyámhivatal jóváhagyására is szükség van.

A szerződés alanyaira vonatkozó korlátozások

Az, hogy ki köthet ingatlan adásvételi szerződést, az ingatlan fajtájától függően korlátozás alá eshet. Elsősorban a termőföldek adásvételénél találunk ilyen korlátozásokat. Földművesnek minösülő személy maximum 300 ha-ig, nem földműves maximum 1 ha-ig szerezhet termőföldtulajdont. E fölött a mennyiség fölött az ember ki van zárva a szerződés alanyainak köréből. Úgyszintén a termőföldek forgalmánál találkozunk azzal a korlátozással, hogy Unión kívüli állampolgár nem szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát. Illetve ha Unión kívüli állampolgár más típusú ingatlant akar szerezni, ahhoz hatósági jóváhagyásra lesz szüksége.

A termőföldek forgalmáról szóló törvény tartalmazza azt a messzemenő következményekkel járó korlátozást is, hogy a termőföldet adásvételi szerződéssel csak természetes személy szerezheti meg. A jogi személyek közül csak a bevett egyház szerezhet földtulajdont, de az sem adásvétellel, hanem csak tartási, életjáradéki, gondozási, ajándékozási szerződés alapján, valamint végintézkedéssel. A bevett egyházakon kívül még a jelzálog-hitelintézet a róla szóló törvényben foglalt korlátozásokkal és időtartamra, valamint a föld fekvése szerinti települési önkormányzat közfoglalkoztatás és településfejlesztés céljára szerezheti meg a föld tulajdonjogát.

Legközelebb
Az ingatlan adásvételi szerződés tárgya
új szabály, hogy a tulajdonjog átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és erre tekintettel a dolog birtokának átruházása szükséges.

Legközelebb a birtokszerzéssel (birtokba lépéssel), a vételár megfizetésének módozataival, a különböző adásvételi szerződéstípusokkal, és az ingatlanadásvételi szerződés költségei viselésével folytatom.

dr. Náday Judit

Ezek érdekelhetnek még

2024. November 22. 07:56, péntek | Belföld

Orbán Viktor szerint óriási mértékben sikerült kiszélesíteni Magyarország mozgásterét

Az elmúlt egy évben óriási mértékben sikerült kiszélesíteni Magyarország mozgásterét, elsősorban a nemzetközi politikai térben, ami a határon túli magyar közösségek megerősödését is jelenti

2024. November 22. 07:54, péntek | Belföld

Rogán Antal abban bízik, sokan fogják használni a Digitális Állampolgárság Programot

Abban bízom, hogy a Digitális Állampolgárság Program alkalmazás széles tömegeknek elnyeri a támogatását, sokan fogják használni, mert látni fogják, hogy így egyszerűbb ügyet intézni, magukat azonosítani

2024. November 21. 07:51, csütörtök | Belföld

Szijjártó Péter: Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége hazánkban építi fel az első gyárát a régióban

Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége Magyarországon építi fel első közép-európai gyárát, kétszáz új munkahelyet teremtve ezzel Dunavarsányban - jelentette be szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.