Ez jellemzi A hidegháború – Egy megosztott világ rövid története című kiállítást, amely 2016. április 14-én, csütörtökön 11 órakor nyílik az Emlékpontban.

Történelmi pillanatokat, közelmúltunk hidegháborús hétköznapjait és forró fordulópontjait örökíti meg, politikusból lett történelmi személyiségeket idéz A hidegháború – Egy megosztott világ rövid története című vándorkiállítás, amelynek az Emlékpont ad otthont április 14. és május 1-je között.

Az intézmény galériájában a kiállítás megnyitásán köszöntőt mond Almási István, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város polgármestere, a kiállítást Roman Kowalsi, a Lengyel Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és Dr. Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője nyitja meg.

Sztálintól Gorbacsovig

„Sztálin minden Jaltában tett ígéretét megszegte.” Ezzel Franklin D. Roosevelttől származó és az 1945. február 4-11. közötti konferenciára utaló kijelentéssel nyit A hidegháború – Egy megosztott világ rövid története című kiállítás. A záró mondat Mihail Gorbacsové: 1991. december 25-én nyilatkozta: „Véget vetettünk a hidegháborúnak, a fegyverkezési versenynek és országunk őrült militarizálásának, amely tönkretette a gazdaságunkat, eltorzította a gondolkodásunkat, és aláásta morálunkat. A világháborús veszély elmúlt.”

A két idézet között körülbelül 300 fotó és dokumentum mutatja be azt a közel fél évszázadot, amit hidegháborús korszakként élt meg a világ.

Az első kép alatt a fölirat:„A három nagy konferencia alakította ki a háború utáni Európát. Sztálin, Roosevelt, Churchill Teheránban (1943. november) és Jaltában (1945. február). Bettman/CORBIS, Hulton-Deutsch Collection/CORBIS”. Az utolsó fotóhoz fűzött magyarázat: „Amikor Gorbacsov 1991. december 25-én kezébe vette a tollat, hogy aláírja a Szovjetunió megszűnéséről szóló dekrétumot, már egy nem létező államnak volt az elnöke. Az aláírás előtt telefonon hívta George Bush amerikai elnököt, és boldog karácsonyt kívánt. Azután átadta az atomkódot Borisz Jelcinnek. A töltőtollból kifogyott a tinta, így kölcsönkért egyet az esemény megörökítésére jelen levő CNN tévéstábjának egyik tagjától. EK Pictures”
Természetesen a magyarországi Rákosi-korszakról, az 1956-os magyar forradalomról és szabadságharcról is hoz példákat a hidegháborús tárlat.
Történelmi lecke a mának

A „hidegháború” a Szovjetunió kontra USA és Nyugat-Európa közötti konfliktusként kezdődött, de kiterjedt az egész világra. A XX. század felét kitevő időszakot olyan „kulcsszavak” jellemezték, mint például „polarizácó”, „versengő szuperhatalmak”, „politikai feszültség”, „ideológiai rivalizálás”, „pszichológiai hadviselés”, „konfrontáció a periférián is”, „atomfegyver”…

Mindez mit jelentett? Erre is válaszol a 2016. április 14-én 11 órakor a hódmezővásárhelyi Emlékpontban nyíló tárlat. A hidegháború – Egy megosztott világ rövid története című kiállítás egy olyan konfliktus valóságába röpít vissza, amely emberek millióinak életét befolyásolta. De azért is izgalmasnak ígérkezik a tárlat, mert megmutatja: a II. világháború utáni közel ötven esztendő fagyos légkörének történelmi eseményei, politikusainak döntése napjainkra is hatnak.
Lengyelországból indult vándor

A kiállítás körbejárja és bemutatja, hogyan „próbálták a valóságot beleerőszakolni a marxista elméletbe” a vasfüggönynek azon az oldalán, ahol megszűnt a szabadság, ahol nem számítottak az olyan emberi értékek, mint az önrendelkezés, az autonómia és legfőképpen a szabadság.

A 2016- május 1-jéig az Emlékpontban „állomásozó” vándorkiállítást a Lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete, a Lengyel Nemzet Sérelmére Elkövetett Bűntettek Felkutatására Létrehozott Bizottság és a Közoktatási Hivatal készítette. A kiállított fényképek és dokumentumok a Lengyel Nemzeti Emlékezet Intézet Archívumából, az Új Ügyiratok Archívumából, Lettország Népi Frontjának Múzeumából és a Karta Központ gyűjteményéből származnak.

A dokumentálás mellett a tárlat emléket állít azoknak, akik harcoltak ezen értékek porba tiprása ellen, akik életük kockáztatásával óvták a mára már oly egyértelműnek tűnő európai és emberi értékeket, akik a hidegháború éveiben is hittek ezekben az értékekben.

A szervezők szeretnék megszólítani a fiatalokat, azokat, akiknek már emlékeik sincsenek erről az időszakról, akik számára mindez történelem, egy olyan múlt, amiről szüleik, nagyszüleik és a történelemkönyvek mesélhetnek, valamint az ilyen történelemidéző, hiánypótló kiállítások mesélnek.