Márkavédelmi és minőségbiztosítási okokból alakult ki a 13. század végétől a textilek plombázásának hagyománya, amelyekről Dr. Mordovin Maxim, az ELTE Régészeti Intézetének docense tart előadást november 30-án 17 órai kezdettel a Tornyai János Múzeumban.

Vajon a hamisításbiztosnak látszó plombák tényleg megakadályozták a minőségi szövetek utánzását? Erről és ennek hódmezővásárhelyi vonatkozásairól – 2019-ben a tram-train nyomvonalán végzett műszeres felderítés során egy 17. századi, átlós szövésű anyag lezárására szolgáló textilplomba töredék került elő ‑ fog szólni a Korok, kultúrák, lelőhelyek című régészeti sorozat holnapi előadása.

Mordovin Maxim, a téma szakértője elmondta, hogy az ólomból készült textilbárcák a 14. századra már Európa-szerte használatosak és elterjedtek voltak, azért hogy a gazdaság motorját jelentő textiliparban az egyes városok termékeit egyértelműen be lehessen azonosítani. Ekkor alakult ki a mai értelemben vett márkavédelem, amely abban nyújtott eligazodást, hogy látni lehessen a számtalan, egymáshoz nagyon hasonló textiltípus közötti minőségi különbséget, illetve a különbségek mibenlétét.