Hírek
2012. December 12. 13:38, szerda |
Belföld
Forrás: MTI
Hallgatói tiltakozás - Giró-Szász András: hatáskörük csökkenése miatt tiltakoznak egyes szervezetek
A kormányszóvivő szerint a felsőoktatási koncepció ellen tiltakozó szakmai szervezetek azért ellenérdekeltek az átalakításban, mert az új elképzelések alapján csökken a hatáskörük.
Giró-Szász András szerdai sajtótájékoztatóján példaként azt mondta, hogy a rektori konferencia mozgástere a kancellár intézményének bevezetése miatt csökken, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetéé pedig azért, mert nem kari, hanem szakszinten lesznek leosztva a keretszámok, és így nem lehet majd kari szinten "elbújtatni" a rosszul működő szakokat.
"A hallgatói önkormányzatok szintjén pedig az az érdekes helyzet állt elő, hogy azok a hallgatói önkormányzatok lépnek fel a felsőoktatási elképzelésekkel szemben, amelyeket nem is érint", hiszen a szabályozások a ma még középiskolába járókra vonatkoznak majd - tette hozzá, megjegyezve, hogy van olyan hallgatói önkormányzati vezető, aki 12 éve lépett be az egyetem falai közé.
A kormányszóvivő egyértelműnek nevezte, hogy a magyar felsőoktatási rendszer abban az állapotában, amelyben a jelenlegi kabinet örökölte, fenntarthatatlan volt mind anyagi, mind minőségi szempontból. Az, hogy a felsőoktatásba egyre többeket engednek be, nem eredményezi sem azt, hogy ugyanennyien el is végzik, sem azt, hogy a képzés egyértelmű piacképes tudást biztosít - fejtette ki, majd jelezte, hogy 2002-ben a főiskolát végzettek között 8,4 százalék volt a munkanélküliség aránya, 2010-re pedig ugyanez a szám 31 százalékra, vagyis több mint 3,5-szeresére emelkedett, míg a többi területen - beleértve az érettségizetteket is - csak a kétszeresére. "Ez napnál világosabb bizonyíték, hogy a felsőoktatás struktúrája, minősége a többi struktúrához képest is rosszabb munkaerő-piaci feltételekhez kötötte a felsőoktatási végzettségűeket" - értékelte, hozzátéve, hogy vannak olyan szakok, amelyeken lényegében munkanélkülieket képeznek, ez pedig megengedhetetlen.
Egyszerre kell megoldani, hogy minőségi legyen a képzés, aki pedig bekerül, az el is végezze az egyetemet, főiskolát - mondta Giró-Szász András, aki arról is szólt, hogy ma csak nyolc olyan európai uniós tagállam van, ahol semmit sem kell fizetni a felsőoktatásért. A magyar diákhitel-konstrukció éppen arra nyújt lehetőséget, hogy a tanulók bármilyen forrás bevonása nélkül be tudjanak lépni a felsőoktatásba - magyarázta.
A szóvivő közlése szerint egyébként a kabinet a szerdai ülésén a tájékoztató időpontjáig még nem tárgyalt a felsőoktatási koncepcióról, így Giró-Szász András a diákhitel kamatának csökkentéséről szóló sajtóhíreket sem kívánta kommentálni. Megjegyezte, ha a tanácskozás délutáni programjában felmerül a téma, tájékoztatást fognak adni róla.
Ezek érdekelhetnek még
2026. Július 12. 13:00, vasárnap | Belföld
MTVA: a közszolgálati hírszolgáltatás összehangoltan és fokozatosan újraindul a közmédia felületein
Megkezdődött a hírszolgáltatás fokozatos újraindítása az M1 képernyőjén, a közmédia rádiós felületein, valamint a digitális platformokon
2026. Július 12. 10:00, vasárnap | Belföld
Magyar Péter: hétfőn az Országgyűlés elfogadja az alaptörvény 17. módosítását
Hétfőn az Országgyűlés elfogadja az alaptörvény 17. módosítását. A köztársasági elnöknek öt napja lesz, hogy aláírja azt. Ha nem teszi meg, akkor megindítható ellene a megfosztási eljárás
2026. Július 11. 14:00, szombat | Belföld
Orbán Anita: a Nyugat-Balkán uniós csatlakozása Európa versenyképességét is erősíti
A Nyugat-Balkán térségének stabilitása Magyarország és egész Európa biztonságát, uniós csatlakozása pedig Európa versenyképességét is erősíti
2026. Július 11. 13:00, szombat | Belföld
UniCredit: idén 1,3 százalékkal, jövőre 2,5 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság
Idén a magyar GDP-növekedése 1,3 százalékos lehet, majd jövőre a beruházások fellendülésével 2,5 százalékra javul
