A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjához (április 16.) kapcsolódóan, 2016. április 15-én, pénteken 11 órától Hagyomány, közösség, sors. Fejezetek a magyarországi zsidóság múltjából címmel rendez konferenciát a hódmezővásárhelyi Emlékpont.

A konferencián elhangzó előadások témája a hazai zsidó közösségek múltjának eszme- és művelődéstörténeti, valamint életmód- és mentalitástörténeti szempontból való elemzése. Ennek jegyében a dél-alföldi zsidóság életéből mutat be momentumokat a makói levéltár vezetője, Urbancsok Zsolt és a kiskunfélegyházi történész, középiskolai tanár Nagy István. Czingel Szilvia, a Centropa Alapítvány néprajzkutatója Glück Lipót Lajos krémtúrója címmel egy szegedi neológ zsidó család életébe és gazdasági tevékenységébe enged betekintést, míg Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője a huszadik század eleji magyar zsidó polgárcsaládok identitásszerveződésének fő kérdéseiről tart előadást.

A konferencián az antiszemitizmusnak a két világháború közötti ortodox magyar sajtóban tapasztalható megjelenését Glässer Norbert, az SZTE-MTA Vallási Kultúrakutató Csoportjának tudományos munkatársa veszi górcső alá, míg a világháborút követő évek zsidó iskoláiról végzett kutatásait Bányai Viktória, az MTA tudományos főmunkatársa ismerteti.

A Centropa Alapítvány honlapján Glück Lipót Lajos lánya így emlékszik édesapjára, csemegeüzletére és annak termékeire. „Édesapám, Glück Lipót Lajos egyszerű közkatonaként harcolt az első világháborúban. Súlyosan megsebesült, és a háború után kapott két kitüntetést meg valami pénzt is, így lett csemegeüzlete Szeged belvárosában, a Virág cukrászda közelében. Elég sokáig megvolt az üzlet, apukámnak még segédje is volt. Komoly csemegeüzlet volt az: a rákoktól kezdve nagyon sok mindent árultak, kimondottan különlegességeket. Apukám nagyon ügyes volt, olyan remekül tudott díszíteni, csomagolni, hogy a kávéházak, éttermek tőlük rendelték meg a dísztálakat. Volt saját készítésű krémtúrója is, amit úgy hívtak, Arany Imperiál krémsajt. Hozzáértő szakemberektől tanulta apukám, hogy kell ilyen sajtot készíteni, még le is vizsgázott ebből. A házunkban volt egy üres helyiség, azt apuka bérbe vette, az volt az »üzem«, ott készítette a krémsajtot. Mi csomagoltuk esténként a sajtot ezüstpapírba meg dobozokba anyukámmal a konyhában.”