Mikor is beszélhetünk hőségriadóról? Vajon van e-kapcsolat a nagy meleg, illetve az UV sugárzás között? Mit ajánlott a nagy melegben fogyasztani, avagy hogyan kell túlélni a hőségriadót? Megtudhatják az OrientPress Hírügynökségnek nyilatkozó Üveges Zoltán meteorológustól és Tóth Bernadett dietetikustól.

Üveges Zoltán, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) munkatársa az OrientPress Hírügynökségnek adott interjújában elmondta, hőségriadót akkor adnak ki, ha a napi átlaghőmérséklet eléri a 25 Celsius fokot. Ezen belül három kategóriát különböztet meg az OMSZ.

Az első veszélyességi fokozat a sárga szint, amelyről az előbb említetteknek megfelelően akkor beszélhetünk, ha az egy napi átlaghőmérséklet, legalább egy megyényi területen meghaladja a 25 Celsius fokot. Az OMSZ tájékoztatása szerint az ebbe a kategóriába sorolt időjárási események nem szokatlanok, de potenciális veszélyt jelenthetnek, ezért tanácsos elővigyázatosnak lenni. Ennél veszélyesebb, narancssárga riasztás akkor adható ki, ha a napi átlaghőmérséklet legalább három napig 25 fok fölött, vagy pedig egy napig 27 fok felett van. Ez a második fokozat veszélyt hordozó időjárási jelenség, amely káreseményekhez vezethet, vagy akár személyi sérülést, balesetet is okozhat.

„Az idén kétszer adtunk ki narancssárga és piros jelzésű riadót”- tájékoztatott Üveges Zoltán. Ez utóbbi fokozatú hőségriadó akkor adható ki, ha hosszabb ideig 27 fok fölött marad a napi átlaghőmérséklet. „Egy évben egy-két hőségriadó még természetes, az idén július közepén volt egy tíz napos és most augusztusban egy egyhetes. Kiugróan hosszú ideig, közel egy hónapig tartó hőségriadó legutóbb 2007 júliusában volt”- tette hozzá a meteorológus.

Üveges Zoltán elmondta, a mostani hőségriadót az okozta, hogy egy nagyon erős ciklon alakult ki Nyugat-Európa felett, és ennek az előoldalán – amelybe a Kárpát-medence is tartozik – a mediterrán térség felől érkezik a meleg. A ciklon áramlási rendszere hajtja fel Dél-Európa és Észak-Afrika felől a meleg levegőt, hátoldalán, tőlünk távol északról pedig jön a hideg levegő. Tehát a ciklon az északi hideg és a déli meleg levegő határán alakul ki, és a hőmérsékleti különbségek kiegyenlítésére „törekszik”. A meteorológus elmondta, az UV riadó nem függ össze a hőséggel, hiszen az azon múlik, hogy milyen vékony az ózonréteg, amelyen átsüt a nap. Így lehetséges, hogy UV riadó akár 20 fokos hőmérséklet mellett is kiadható.

A nagy hőségben ajánlott folyadékbevitelről Tóth Bernadett dietetikus elmondta: a napi átlagos folyadékmennyiségnél, ami 1,5-2 liter, a nagy melegben minimum 4-5 pohárral többet kell fogyasztani. Természetesen itt is különbség van aközött, ha valaki légkondicionált irodában, vagy ha a tűző napon dolgozik. „Extrém helyzetek – mint például a tűző napon végzett egész napos megerőltető fizikai munka – esetén akár 8 liter folyadékveszteséggel is számolhatunk”- tájékoztat a dietetikus. Ilyenkor kiemelt figyelmet kell fordítani az elvesztett folyadékmennyiség pótlására, egész nap folyamatosan elosztva.

A folyadék milyenségével kapcsolatban Tóth Bernadett elmondta, a legjobb, ha a folyadéknak minden változatát vegyesen fogyasztjuk: ilyen a víz, tejtermékek, zöldséglevelek, házi limonádé, sportolóknak izotóniás italok. Emellett ajánlott magas folyadéktartalmú zöldségek, gyümölcsök fogyasztása is. Hozzátette: ha valaki csak vízből tudja elfogyasztani a szükséges mennyiséget, az is megfelelő, de a legjobb a változatosság. Ugyanez igaz az ásványvíz-fogyasztásra is: „ami a lényeg, hogy váltogassuk őket, mert mindegyikben más az oldott ásványi anyagok összetétele és mennyisége, ezért fogyasszunk mindig másfajtát, hogy semmiképpen ne alakuljon ki túlzott ásványi anyag bevitel.”

A dietetikus étkezési tanácsa, hogy könnyű ételeket, mint például salátákat fogyasszunk, mert egyrészt folyadékot is tartalmaznak, másrészt kevésbé terhelik meg az emésztőrendszert. Hozzátette: ha valaki bírja a meleg vagy legalább langyos folyadékot, érdemes azt fogyasztani, mert önhűtő reakciót vált ki a szervezetből, így kellemesebb lesz elviselni a hőséget.

Fokozottan ügyelni kell tehát a folyadékpótlásra, mert annak vesztése vérnyomáscsökkenéssel, hosszú távon figyelemveszteséggel, agyi károsodással és az immunrendszer védekezőképességének csökkenésével is járhat. A hőség különösen veszélyes az idősebb korosztály és a kisgyerekek, illetve szívérrendszeri betegséggel rendelkezők számára. Emellett a várandósság és szoptatás időszakában lévő hölgyeknek különösen figyelniük kell a folyadék pótlására, mert nekik az átlagosnál egyébként is több folyadékra van szükségük.

A mostani hőségriadó levonult, a szakérő tanácsát azonban érdemes figyelembe venni, ha idén már nem is, a jövő nyárra való tekintettel mindenképpen hasznos lehet.

Óvári Enikő

OrientPress Hírügynökség