A kiállításonl Vincze Gábor, a közgyűjtemény történésze kalauzolta a diákokat.

Margittai Gábor és Major Anita kiállítása multimédiás eszközökkel mutatja be a magyar történelem meghatározó erdélyi magyar dinasztiái által létrehozott kastélyok sorsát, akik nemcsak gazdasági, de művelődési és jószolgálati tevékenységet is folytattak. Mint Vincze Gábor felidézte, Kemény János báró az Egyesület Államokból települt vissza 1920-ban a román csapatok által megszállt Erdélybe, a család marosvécsi kastélyába, s támogatta a Kolozsvári Magyar Színházat, s évente ott látta vendégül Erdély magyar íróit és költőit.

Észak-Erdély visszatérésével 1940-ban az ott lévő kastélyok is az anyaországhoz kerültek, azonban a második világháború alatt átvonuló front több helyen komoly pusztítást végzett bennük, így Bánffy Miklós gróf bonchidai kastélyát a visszavonuló német csapatok gyújtották fel. A magyar földbirtokosok kapuján 1949-ben zörgető román karhatalmi erők a családokat mindössze néhány bőröndjükkel szállították el a kastélyokból, az épületeket pedig az állam rekvirálta. Volt, amelyikben téeszközpont, vagy szociális intézmény működött, s azokban az állam bizonyos szinten gyakorolta az állagmegóvást.

A Ceaușescu-hatalom bukását követően a kastélyok egy része elnéptelenedett, s köveiket építőanyagnak széthordták a környékbeliek, s nem egy ma is romosan, „térdig érő kastélyként” áll. A kommunista hatalom bukása után az állam lehetőséget adott, hogy a történelmi családok leszármazottjai visszaperelhessék jussukat, azonban az ingatlanok fenntartásához szükséges szántóterületek és erdők visszavételére alig adtak lehetőséget. Mégis is több kastély újult meg az elmúlt időkben, mint Miklósvár, Uzon, vagy Zabola, amelyeket turisztikai funkcióval sikerül megőrizni az utókornak.

A tárlatvezetéseken a Bethlen Gábor Református Gimnázium, az Eötvös József és a Gregus Máté Szakgimnázium, a Kalmár Zsigmond Szakközépiskola, valamint a Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola tanulói vettek részt, a Tiltott kastélyok. Erdélyi történelmi családok a jóvátétel útvesztőjében című kiállítás január 20-ig látható az Emlékpontban.