A Tornyai János Múzeum, Könyvtár és Művelődési Központ tisztelettel meghívja Önt és családját 2022. február 27-én, vasárnap déli 12 órára a Tornyai János Múzeumba
(Hódmezővásárhely, Dr. Rapcsák András út 16-18.) az

I G A Z G A T Ó K E M L É K E Z E T E
DR. DÖMÖTÖR JÁNOS
A K U L T Ú R A K Ö Z V E T Í T Ő,
A M Ú Z E U M G Y A R A P Í T Ó

című kiállítás ünnepélyes megnyitójára.

Köszöntőt mond:

• DR. KIS ANDREA alpolgármester
• MEGYESI BEÁTA főigazgató

A tárlatot megnyitja:

• DR. NAGY IMRE művészettörténész, ny. múzeumigazgató

Zenei közreműködő:

• BORSOS ANNAMÁRIA Bessenyei-díjas zongoraművész

Házigazda:

• DR. HABIL. MIKLÓS PÉTER szakmai tanácsadó

MEGEMLÉKEZÉS
„Az életnek értéket csak a szolgálat adhat, amellyel az emberek ügye felé fordulunk.”

Márai Sándor

Dr. Dömötör János 1922-2009

Koszorúzással emlékezünk 2022. február 27-én, vasárnap 11 órakor
Hódmezővásárhelyen, a Kincses Temetőben Dr. Dömötör János múzeumigazgató
100. születésnapja alkalmából.

Megemlékező beszédet mond Dr. habil. Miklós Péter, a Tornyai János Múzeum
szakmai tanácsadója. Az eseményre mindenkit vár, aki tisztelte, becsülte, és szerette Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Tornyai János Múzeum, Könyvtár és Művelődési Központ, valamint Dr. Dömötör János családja.

A kiállítás megtekinthető 2022. április 24-ig.

A vernisszázst a múzeum
Youtube csatornáján élőben közvetítjük.

6800 Hódmezővásárhely, Dr. Rapcsák András út 16-18.
Telefon: +36 62 242 224 | E-mail: tjm@tjm.hu
www.tornyaimuzeum.hu | TornyaiMuzeum
TORNYAI JÁNOS MÚZEUM, KÖNYVTÁR
ÉS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT

„Hódmezővásárhely lakonikus rövidséggel a város ahol születésem óta élek. Tevékenységeim, örömeim, bánataim, sikereim és kudarcaim helyszíne. [...]
Hálás vagyok a városnak, hogy megvalósíthattam itt valamit Albert Sweitzer általam is vállalt életcéljából: szolgálni és segíteni.”

DR. DÖMÖTÖR JÁNOS - VÁSÁRHELYRŐL, 2003

Alábbi írással Dömötör Jánosra, a legendás igazgatóra emlékezik a múzeum.

A földműves családból származó Dömötör János 1940-ben érettségizett a Bethlen Gábor Református Gimnáziumban, majd 1944-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi doktori oklevelet. 1944-ben belépett az MSzDP-be, melynek a két munkáspárt erőszakos egyesítéséig, 1948-ig volt tagja. 1944–1950 között a Városi Tanács kultúrtanácsnoka, amely pozíciójából „osztályidegen” származása miatt 1951-ben eltávolították. 1946–1949 között a Tornyai Társaság titkára. 1951–1952 között földműves, 1952–1953 a Szikvízkészítő Vállalat adminisztrátora, 1954–1961 a Csongrád Megyei Temetkezési Vállalat pénzügyi előadója. 1961-ben kinevezték a Tornyai János Múzeum igazgatójává, mely pozíciót nyugdíjazásáig, 1991-ig töltötte be, mindeközben a Képzőművészeti (1962–1988) és a Helytörténeti (1963–1991) gyűjtemények gyűjteményfelelőse. 1967–1975 között országgyűlési képviselő. Nyugdíjba vonulása után a Tornyai János Múzeum Helytörténeti (1991–2002) és Képzőművészeti Gyűjteményének gyűjteményfelelőse (1999–2001).
Igazgatói kinevezését követően Hódmezővásárhely helytörténetével kívánt foglalkozni, azonban 1962 tavaszán átvette a művészettörténészi feladatokat is, miután a munkakört addig betöltő Végh János Budapesten kapott munkát. Munkásságának eredményeként országosan elismertté vált a vásárhelyi képzőművészet, a múzeum pedig a regionális képzőművészeti élet központja lett. Közel harminc éven keresztül volt a szervezője és a kurátora a Vásárhelyi Őszi Tárlatnak, 1966 és 1986 között az évenként megrendezett Délalföldi Tárlatnak és a Tavaszi Tárlatnak. Publikációiban Hódmezővásárhely és Csongrád megye művészettörténetéről, az alföldi festők munkásságáról írt elsősorban, de ezek mellett foglalkozott szülővárosa történetével, építészeti örökségével is. 25 nagyobb terjedelmű műve – könyv, könyvrészlet, tanulmány –, 40 katalógus előszava, és közel 500 ismeretterjesztő cikke jelent meg. Általa lettek országosan ismertek Plohn József fényképész néprajzi tárgyú felvételei és az 1848–49-es forradalom és szabadságharc veterán vásárhelyi honvédeiről készített fotósorozata. 1963-ban megalapította a múzeum Helytörténeti Gyűjteményét. A helyi művészeknek külföldi bemutatkozási lehetőséget teremtett a Vallauris-sal és Zentával 1967-ben létesített testvérvárosi kapcsolatok segítségével. Igazgatósága alatt jöttek létre a múzeum népi kiállítóhelyei, a Csúcsi Fazekasház (1974), a Kopáncsi Tanyamúzeum (1975) és a Papi-féle szélmalom (1976). Egyik kezdeményezője volt az 1985-ben megnyílt Alföldi Galéria létrehozásának, ahol állandó kiállításon mutatták be az alföldi művészetet a kezdetektől 1945-ig. Élete során számtalan kiállítás megnyitót és ismeretterjesztő előadást tartott, melyekből kitűnt széleskörű műveltsége és humanista életszemlélete.

1970-ben Pro Urbe Hódmezővásárhelyért kitüntetést kapott, 2002-ben Hódmezővásárhely Díszpolgárává választották.

2009. augusztus 2-én hunyt el Hódmezővásárhelyen.