A fehérjékkel kapcsolatos felfedezéseikért David Baker, Demis Hassabis és John M. Jumper kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Az amerikai David Baker a számítógépes fehérjetervezésért kapja a díj egyik felét, és a másik felén osztozik a két Nagy-Britanniában dolgozó tudós, a brit Demis Hassabis és az amerikai John Jumper a fehérjeszerkezetek előrejelzéséért.

- hangsúlyozta a felfedezések jelentőségét a Svéd Tudományos Akadémia közleménye.

Az idén díjazott mindkét felfedezés hatalmas lehetőségeket nyit meg - emelte ki Heiner Linke, a díjat odaítélő kémiai Nobel-bizottság elnöke.

"A fehérjék általában 20 különböző aminosavból állnak, amelyeket az élet építőköveinek nevezhetünk. 2003-ban David Bakernek sikerült ezeket az építőköveket felhasználnia egy új, semmilyen más fehérjéhez nem hasonlító fehérje megtervezéséhez. Azóta kutatócsoportja az egyik elképzelt fehérjealkotást a másik után hozta létre, köztük gyógyszerként, vakcinaként, nanoanyagként és apró érzékelőként felhasználható fehérjéket"- emelték ki az akadémia közleményében.

A második felfedezés a fehérjeszerkezetek előrejelzésével foglakozik.

- írták hozzátéve, hogy a kutatók már a hetvenes évektől dolgoztak azon, hogy a fehérjék szerkezetét aminosav-szekvenciákból megjósolhassák, de csak négy éve sikerült ez az áttörés.

A közleményben felidézték, hogy Demis Hassabis és John Jumper 2020-ban mutatta be az AlphaFold2 mesterségesintelligencia-modellt, amelynek segítségével előre tudták jelezni a kutatók által addig azonosított mintegy 200 millió fehérje közül majdnem az összesnek a szerkezetét.

A modellt azóta több mint kétmillió ember használta 190 országból. Rengeteg tudományos alkalmazás mellett a tudósok most már jobban megérthetik az antibiotikum-rezisztenciát, és képet alkothatnak a műanyagot lebontó enzimekről is.

- húzta alá az akadémia a két felfedezés jelentőségét.

A díjazottakat bejelentő szerdai sajtótájékoztatón telefonon bejelentkezett David Baker is, aki nagy megtiszteltetésnek nevezte az elismerést. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy bár hallotta az őt esélyesként emlegető találgatásokat, meglepte a díj.

Szintén kérdésre válaszolva óriásinak nevezte a mesterséges intelligencia fejlődésének hatását a tudomány jövőjére. Elmondta, hogy Demis Hassabis és John Jumper áttörése számukra is előtérbe helyezte a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket, és arra ösztönözte őket, hogy használják a mesterségesintelligencia-módszereket a fehérjetervezésben is.

- mondta a tudós.

A Nobel-díj honlapján közzétett interjúban Demis Hassabis, akinek munkáját már rengeteg díjjal elismerték, hihetetlenül különlegesnek nevezte a Nobel-díjat. Mint mondta, még nem is fogta fel teljesen a dolgot, de hatalmas megtiszteltetésnek tartja.

Arra a kérdésre, hogy hogyan látja az AlphaFoldhoz hasonló eszközök és a tudósok közötti kapcsolatot, Hassabis kiemelte: mindig úgy gondolta, hogy ha megfelelő módon építik fel a mesterséges intelligenciát, az alapvető eszköz lehet a tudósok számára.

Ezek a rendszerek eszközök, amelyek nagyon jók az adatok elemzésében, mintázatok és szerkezetek azonosításában. De a tudósok kellenek ahhoz, hogy feltegyék a megfelelő kérdéseket, felállítsák a megfelelő hipotéziseket, megfogalmazzák a megfelelő sejtéseket.

"Úgy gondolom, hogy a legjobb tudósok ezekkel az eszközökkel hihetetlen dolgokra lesznek képesek" - hangsúlyozta Hassabis.

John Jumper, aki több mint 70 éve a legfiatalabb kémiai Nobel-díjas, a honlapon közzétett interjúban elárulta: úgy gondolta, 10 százalék esélye van arra, hogy megkapja a Nobel-díjat, úgyhogy azt tervezte, átalussza a bejelentést, így amikor felébred, már tudni fogja, mi a helyzet. "Nem egészen működött, mert nehéz annyit aludni" - jegyezte meg a kutató.

Kiemelte: régóta dolgozik ezen a területen, és azt vallja, szükség van a számítási módszerekre a biológiai problémák megoldásához.

- tette hozzá Jumper, aki hangsúlyozta: munkájában azt szereti, hogy egyenes vonalat lehet húzni attól, amit csinálnak az emberek egészségéig.