A konferencia március 19. (csütörtök) 15 órakor kezdődik „Magyarország mezőgazdasága erős, egészséges és termelőképes kisbirtokokon fog nyugodni” címmel.

A tanácskozáson köszöntőt mond Miklós Péter, a vásárhelyi közgyűjtemény vezetője és Kiss Róbert Károly, az ÓNTE igazgatóhelyettese. A konferenciát Benkő Zsolt, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város önkormányzati képviselője nyitja meg a kommunizmus évtizedeit bemutató kiállítóhelyen.

Hét évtizeddel ezelőtt, 1945. március 18-án lépett hatályba a Nagy Imre által előterjesztett miniszterelnöki rendelet "a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz-juttatásáról" és kezdődött meg a magyarországi földbirtok rendszer drasztikus átalakítása. Az ország megművelt területeinek több mint egyharmadát osztották fel, mintegy 650 ezer személy között. A földosztásról a mai napig az a tévhit él a hazai köztudatban és a történetírásban, hogy az egy a Nemzeti Parasztpárt koncepciója alapján kidolgozott polgári demokratikus reform volt, melynek nyomán megszűnt a magyar agrárium évezredes feudális egyenlőtlensége. Ezzel szemben e közgazdasági és társadalompolitikai szempontból is elhibázott, a Moszkvából közvetlenül Sztálin utasítására irányított intézkedés célja nem volt más, hogy a Rákosi Mátyás vezette kommunista párt előkészítse az erőszakos kollektivizálást, a kisparaszti magántulajdon szétzúzását és a sztálinista modell bevezetését. A földosztás során óriási arányban megszaporodott az árutermelésre egyáltalán, de még a családi foglalkoztatásra sem elegendő nagyságú törpebirtokok száma. A földreform - amely „a föld azé, aki megműveli" - politikai szólammal indult és termelői magántulajdont ígért - a földmagántulajdon teljes felszámolásába és az államszocializmus téeszvilágába torkollott.

Az Emlékpont és az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark közös konferenciájának nyitóelőadásán Szerencsés Károly egyetemi docens a 20. századi magyarországi földkérdést, mint sorskérdést tekinti át az első világháborútól a kádári kollektivizálásig. Nagy Imre, a földosztó miniszter portréját és tevékenységét rajzolja fel Sipos József, a Szegedi Tudományegyetem oktatója. Vincze Gábor, az ÓNTE történésze a pusztaszeri földosztással kapcsolatos mítoszokkal számol le: az első karót ugyanis Sövényháza (a mai Ópusztaszer) szélén álló Árpád-emlékműnél verték le. Gulyás Martin doktorandusz A földosztás politikai olvasatai című előadásában a juttatások árnyoldalaira, társadalmi káraira kívánja ráirányítani a figyelmet. Ó- és újkécskei esettanulmányt mutat be Hajagos Csaba, a kecskeméti Katona József Múzeum történész-muzeológusa. Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője az egyházi birtokok földreform alóli mentesítésének azon kérdéseit taglalja, melyekre a nemzetgyűlés politikai bizottsága előtt került sor. A konferencia záró előadásán, Kohári Nándor referátumában a Független Kisgazdapárt földreformtervezetét ismerhetik meg a tanácskozás résztvevői.