Nógrádi György, aki magát elsősorban közgazdásznak tartja és csak ezt követően biztonságpolitikai szakértő, "megkerülhetetlen" szereplője a katonai és biztonsági kérdéseket elemző televíziós, rádiós műsoroknak és gyakran nyilatkozik újságoknak és internetes hírportáloknak. A Budapesti Corvinus Egyetem professzora a "közgáz" nemzetközi szakán végzett és harminc éve foglalkozik kutatóként, oktatóként a védelemgazdaság makro-folyamataival, illetve a geopolitika és a biztonság dilemmáival. Véleménye szerint a biztonság a múltban abszolút, a jelenben relatív, a jövőben bizonytalan. Az újságírók által legtöbbet foglalkoztatott szakértő a nyolcvanas évek végén a jugoszláv válság kirobbanása előtt kezdte rádiós nyilatkozatait, a televíziós adásoknak a 2001. szeptember 11-i merényleteket követően lett rendszeres, szinte "állandó" szereplője. A gyakori, biztonságpolitikai témájú nyilatkozatok ellenére Nógrádi György mégis inkább közgazdásznak, mintsem biztonságpolitikai szakértőnek vallja magát.

A második világháborút követően egy kétpólusú világrend állt be, ahol a két nagyhatalom a Szovjetunió és az Egyesült Államok versengése és érdekei határozták meg a globális történések jelentős részét. A Szovjetunió 1991. évi felbomlása után az USA maradt az egyetlen szuperhatalom, ez ellen intéz Putyin Oroszországa kihívást - mondta el egy előadásában Nógrádi György. Az elmúlt év történései bizonyítják, hogy Oroszország nem tett le a globális vezetői szerepről - emeli ki a leghíresebb geopolitikai szakértő. Nógrádi szerint harmadik világháború nem, de kőkemény hidegháborús időszak igenis várható az orosz-ukrán konfliktus folytán, melynek katonai megoldása nincs, csupán politikai úton lehet rendezni a helyzetet.