Hírek
2011. Július 01. 14:13, péntek |
Külföld
Forrás: HírTV
A szavazás helyett a strandra megy az egyik vezető
Az „arab tavasz” hatására pénteken népszavazást tartanak az észak-afrikai Marokkóban az új alkotmányról, amelyben a parlament és a miniszterelnök jogköre bővülhet, ha a polgárok többsége támogatja a változtatásokat. Sokan azonban
A 32 milliós lakosságú Marokkó viszonylag nagyobb megrázkódtatás nélkül vészelte át a világgazdasági válságot és igazából csak 2010-et követően kellett szembenéznie bizonyos mértékű lassulással. A kormányzat a 2000-es években az írástudatlanság, a mélyszegénység és a munkanélküliség ellen átfogó programokat indított. A kétmilliárd dolláros akció révén szerették volna elérni a városi nyomornegyedek felszámolását és minél több vidéki településre eljuttatni az áramot. 2011 elején az arab országot is elérték a térségbeli tüntetések és az itteni ellenzéki erők is szervezkedésekbe kezdtek. A tüntetések egyik legfőbb kiváltó oka az emelkedő élelmiszerárak és az egyre nagyobb korrupció volt.
Politikai reformokat követeltek
Február 20-án Rabatban és több más városban azt követelték a tiltakozók, hogy VI. Mohamed király vezessen be politikai reformokat, váltsa le a kormányt és szabjon gátat az egyre nagyobb korrupciónak. Szemben más térségbeli országokkal, Marokkóban a rendőrség nem támadt rá a felvonulókra és nem került sor véres összecsapásokra. A király a tüntetések hatására március 9-én televíziós beszédben jelentette be, hogy megkezdődik az új alkotmány kidolgozása és mind a jogrendszer, mind a demokratikus intézmények megerősítése megtörténik. Április közepén a király amnesztiát hirdetett, amely többek között több iszlamista fogolyt is érintett.
Május végén az addig békés mederben folyó tiltakozások jellege megváltozott és a fővárosban órákon át tartó összecsapásokra került sor. Június elején a két legnagyobb városban több mint hatvanezren demonstráltak a rendőri brutalitás ellen, de ekkor már nem került sor újabb összecsapásra. Az uralkodó június 17-én jelentette be, hogy népszavazást ír ki július 1-jére az új alkotmányról, amely szélesebb jogkört ad majd a miniszterelnöknek és a parlamentnek.
A pénteki népszavazáson a polgárok többek között arról dönthetnek, hogy mostantól kezdve a királynak a legnagyobb parlamenti pártból kell kineveznie a miniszterelnököt. Sikeres referendum esetén a miniszterelnöknek joga lesz feloszlatnia a parlamentet, valamint a képviselők többsége is elrendelheti az általános amnesztiát. Nagy változást hozhat, hogy a berber is hivatalos nyelvvé válhat az arab mellett a szavazást követően.
Bojkottra szólítanak
A népszavazás és annak várható eredményei kapcsán már most jelentős viták kezdődtek az országban. A változások egyik legfőbb követelője, a „Február 20” mozgalom bejelentette, hogy a marokkóiak bojkottálják a referendumot, mivel szerintük az csupán „kozmetikázza” a politikai rendszert és nem hoz átfogó változásokat. Montasser Drissi, a szervezet egyik vezetője arról beszélt, hogy vélhetően 99 százalékos igen támogatottsággal átmennek a kérdések, de ezek valódi változást nem fognak hozni. Az elmúlt napokban érezhetően megnőtt a feszültség a királypártiak és a „Február 20” mozgalom hívei között és többször került sor tojás- és kődobálásra a két fél között.
A februári tüntetések idején szerveződött csoport egyik legfőbb kifogása az uralkodóval szemben, hogy továbbra is ő marad a hadsereg vezetője, és a legfelsőbb bíróság is a hatáskörében marad. Drissi szólt arról is, hogy a mostani helyzetben minél több ember számára szeretnék megmutatni, hogy nem jár valódi változásokkal az átalakítás. Úgy nyilatkozott: pénteken ő a szavazás helyett a strandot fogja választani. (da)
Reuters, CNN, MNO
Ezek érdekelhetnek még
2024. Szeptember 12. 06:00, csütörtök | Külföld
Az ukrán elnök új tervvel akarja a háború diplomáciai befejezésére kényszeríteni Moszkvát
Ukrajna új tervét, amelynek célja, hogy Oroszországot a háború diplomáciai úton történő befejezésére bírja rá, várhatóan a második békecsúcson tárják a világ elé
2024. Szeptember 12. 06:00, csütörtök | Külföld
Európai Bizottság: az orosz gáz kivonása nem jelent kihívást Európa energiaellátásának biztonságára
Az Európai Unió teljes mértékben elkötelezett az orosz gáz fokozatos kivonása mellett, ez ugyanis megtehető anélkül, hogy kihívást jelentene Európa energiaellátásának biztonságára
2024. Szeptember 11. 20:35, szerda | Külföld
Éles szóváltásokkal tarkított televíziós vita keretében találkozott Donald Trump és Kamala Harris
A gazdaság, az illegális bevándorlás, a nemzetközi konfliktusok, a terhesség-megszakítás, valamint a szociális juttatások kiemelt témaként szerepeltek az amerikai elnökjelöltek kiélezett vitájában kedden este.
2024. Szeptember 11. 06:11, szerda | Külföld
Robert Fico szerint Magyarország külügyminiszterének szent igaza van mindenben, amit mond
Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint \"Magyarország külügyminiszterének szent igaza van mindenben, amit mond\" - írta a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára kedden a Facebook-oldalán.