Ez a felfedezés riadalmat keltett a kutatókban, hiszen a műanyagszennyezés pusztító hatása ezáltal egy újabb területen figyelhető meg.

A brazíliai Trindade vulkanikus sziget évek óta lenyűgözi a tudósokat, és híres az ott élő zöld teknősökről, melyek a szigeten rakják le tojásaikat. A sziget többnyire lakatlan és elszigetelt az emberi befolyástól, de az egyre növekvő mennyiségű műanyaghulladék mégis utat talált magának. Ez egyszerre új és ijesztő, mert a szennyezés elérte a geológiát – jegyezte meg Fernanda Avelar Santos, a Paranai Szövetségi Egyetem geológusa.

Még a legtávolabbi szigetek ökoszisztémáját is veszélyezteti a műanyaghulladék

A Tasmániai Egyetem Tengeri, az Antarktiszi Tanulmányok Intézetének és a londoni Természettudományi Múzeum kutatói a tengerparti üledék napi hőmérséklet-ingadozásait mérték a Csendes-óceán déli részén lévő Henderson-sziget és az Indiai-óceánban található, Ausztráliához tartozó, távoli területen fekvő Kókusz-szigetek hat helyszínén. A Journal of Hazardous Materials című folyóiratban közzétett tanulmányuk szerint a szigetek strandjain – ahol egyes helyek lakatlanok – négyzetméterenként akár 3 kg műanyagot is találtak.

A tengerekbe ömlő szemét és műanyag geológiai képződménnyé válik. Azonosítottuk, hogy a szennyezés főként halászhálókból származik, amelyek nagyon gyakori hulladékok a Trinidade-sziget strandjain. A hálókat a tengeri áramlatok sodorják magukkal, és felhalmozódnak a parton. Amikor a hőmérséklet emelkedik, ez a műanyag megolvad, és beágyazódik a strand természetes anyagába. A felfedezés kérdéseket vet fel az emberek földi örökségével kapcsolatban

– mondta Santos, majd hozzátette:

Olyan sokat beszélünk az antropocénről* – hát ez most az.

A legfrissebb becslések szerint naponta mintegy 8 millió darab műanyag kerül az óceánokba, továbbá az évente beáramló műanyagszemét mennyisége 2040-re várhatóan csaknem megháromszorozódik, és ez azt jelenti, hogy lassan több műanyag lesz az óceánokban, mint hal.

(Forrás: independent)

*Az antropocén kor vagy korszak a geológiai idő nem hivatalos szakasza (azonban a kifejezést széles körben használják a tudományos irodalomban, és újabban a nagyközönségnek szánt publikációkban is), amelyet a földtörténet azon legújabb időszakának leírására használnak, amikor az antropogén (emberi) tevékenységek nagy horderejű hatásokat kezdtek gyakorolni a bolygó éghajlatára és ökoszisztémáira.

(Bővebben: greendex)