A könyvtárban a szerzővel dr. Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője beszélget.

Több egy évtizede gyűjti Radnóti dedikációit Bíró-Balogh Tamás, a huszadik századi irodalom jeles kutatója, aki számos szerző életútjához közölt addig nem feltárt dokumentumot, sőt addig ismeretlen műveket is eljuttatott nyilvánossághoz. A Radnóti-dedikációk felé akkor fordult, amikor maga is hozzájutott egy Radnóti által dedikált kötethez, s amikor annak a történetét igyekezett felfejteni, utána járt közgyűjteményekben, a gyűjtőknél, s végül hatszáznál is több ajánlást gyűjtött össze a költőtől.

A dedikáció különlegességét az adja, hogy egyrészt tárgyiasul a kapcsolat a szerző és a könyv tulajdonosa között, amikor a kötetbe annak alkotója bejegyez. És ennek tanulságai is vannak, a hangvételből, vagy az esetleg megjelenő grafikai illusztrációból kirajzolódik a szerző és a kötet tulajdonosának kapcsolata, míg a dátumból is sokra lehet következtetni, valamint magának a kötetnek a története is érdekes lehet, amíg az a dedikálás pillanatától a nyilvánosságig eljut. A dedikációk hátterének kutatása pedig fontos szerepet kap Radnóti életének, kapcsolati hálójának feltárásában.

Radnóti nemcsak járt Vásárhelyen és voltak itt személyes kapcsolatai, de szövegeiben – Náhum próféta alakja révén – vásárhelyi gyökerű motívumok is kerültek költészetbe. Ám nemcsak ezért fontos, hogy Vásárhelyen bemutatásra kerül a könyv – fogalmazott Dr. Miklós Péter. Két éve, Gyarmati Fanni halála után megjelent Radnóti özvegyének naplója, valamint amikor hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémiához került, a kutatás újabb lehetőségei nyíltak meg, így Radnóti kutatása újra és újra aktuálissá válik és a kutatók sorát sarkallja arra, hogy még jobban megismerjék a huszadik századnak ezt a jeles alkotóját.