Az Agrárminisztérium arról tájékoztatta lapunkat, hogy az előző uniós támogatási ciklusban közel 128 milliárd forintot költhettek el a pályázók erdőtelepítésre, és csaknem kétmilliárdot ipari fa ültetésére. Ebből az összegből pedig mintegy 23,5 ezer hektárnyi faállománnyal gyarapították a magyarországi erdőket.

Nagy mértékben fejleszthették zöldfelületeiket a falvak is. Az Agrárminisztérium Településfásítási Programja révén, vagyis az ország legnagyobb fásítási programjának három szakaszában eddig 1800 tízezernél kisebb lélekszámú település igényelt 46 ezer fát, hogy elültesse őket.

Magyarország egyébként sem áll rosszul Európában ebből a szempontból, hiszen a területünk 22 százalékát erdő borítja, és ezzel az arányszámokat tekintve sok uniós tagállamot megelőzünk. Az elmúlt évszázadban Magyarország megduplázta erdőterületét. A rendszerváltozás óta pedig 200 ezer hektár új erdő létesült hazánkban.

Az elmúlt évszázadban Magyarország megduplázta erdőterületét.

A kabinet az uniós támogatások segítségével most tovább javíthat ezen a helyzeten, hiszen a tervek szerint 50 ezer hektárnyi új erdő telepítéséhez, létrehozásához nyújt támogatást. Erre meg is kapta az esélyt, hiszen az előző támogatási ciklushoz képest háromszor annyi, összesen 310 milliárd forintnyi uniós pályázati forrást költhet el a magyarországi erdőkre 2027-ig. Ezzel elérhetővé válik az a cél, hogy a hazai erdők aránya 22 százalékról 27 százalékra nőjön 2030-ig.

Lehet majd támogatást kérni többek között a Natura 2000 területek kezelésére, az erdőkárok helyreállítására, erdőszerkezet átalakítására, örökerdők kialakítására és fenntartására, az erdei infrastruktúra fejlesztésére. Bővíteni kívánják az erdők ökológiai értékét növelő fejlesztéseket, folytatni az idegenhonos fafajok visszaszorítását az erdőkben. A támogatások odaítélésénél azért is fontos szempont, hogy az őshonos, illetve a klímaváltozáshoz alkalmazkodó fajok telepítésével változatos, ellenálló erdők szülessenek, mert a természetvédelmi szakemberek szerint a gyors növekedésű fafajok akár károkat is okozhatnak.

A gyökereikkel megcsapolják például a talaj vízkészleteit, utánpótlás hiányában pedig a talajvízszint hamarosan csökkenni kezd. Ez sok helyen már aktuális probléma, a Duna–Tisza közén a talajvízszint ma több méterrel a 20. század első felében mért értékek alá süllyedt.

A gyökereikkel megcsapolják például a talaj vízkészleteit, utánpótlás hiányában pedig a talajvízszint hamarosan csökkenni kezd.

A pályázat gondol a fiatal vállalkozókra is, akik alapanyagokat szeretnének gyártani a faipar számára, illetve szaporítóanyagot előállítani, de az ipari erdők támogatására az eddigi tapasztalatok alapján csak kis részben volt igény. Nem kell tehát attól tartani, hogy az örökerdő-telepítés helyett a faanyag-előállításé lesz a főszerep, vagyis hogy egy idő után az elültetett erdőket ipari célra kivágják. Az Agrárminisztérium közlése szerint a Vidékfejlesztési Program tapasztalatai azt mutatják, hogy 90 százalékban a támogatásokból nem ipari célú erdőtelepítés valósul meg.

Azt egyelőre még nem tudni, hogy idén pontosan mekkora összegre lehet pályázni a 310 milliárd forintos uniós keretösszegből, de a kiírásokat már idén elkezdik közzé tenni. Úgyhogy ideje elkezdeni figyelni a szaktárca hirdetményeit az erdősítésre jogosult földhasználóknak, akiknek erdőtelepítési vagy fásítási engedélyük van.

A szaktárca lapunkkal azt is közölte: a megemelt támogatásokkal nemcsak azt szeretnék elérni, hogy a magyarországi erdők állapota javuljon, területük bővüljön, hanem azt is, hogy a fenntartásukat végző vállalkozások versenyképesek legyenek.