Megnyitó: 2017. április 28., péntek, 17h

Megnyitja:

Barta András szobrászművész

Mindannyian 2009 és 2014 között a szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola hallgatói voltak. Pillanatnyilag a Magyar Képzőművészeti Egyetemen és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen tanulnak alkalmazott művészeti szakokon. Jelen kiállításon látható alkotásaik, az alkalmazott művészeti tevékenységük mellett folytatott autonóm alkotómunkájuk friss eredményei.

A MűHáz Egyesület kitűzött céljai között szerepel a tehettséggondozás.
Az új, helyi és környékbeli művészgenerációk megismertetése Hódmezővásárhellyel.

https://www.facebook.com/events/274438533016008/

Megtekinthető 2017. május 16-ig.

KépKapTár Galéria
Hódmezővásárhely Bocskai utca 1.
Hétfő–Péntek: 9h–17h
Szombat: 9h–12h

::

GEORGHITA BORBÁLA

harmadéves szobrász-restaurátor hallgató a Magyar Képzőművészeti Egyetemen.

„Restaurátorként időm nagy részét kitöltik az egyetemen kapott feladatok, de ezeken kívül titokban nagyon szeretek önálló alkotásaimmal foglalkozni. Mostanában legtöbb inspirációmat a fizika és kémia óráimon kapom, ahol olyan anyagokkal és elemekkel ismerkedhetek, meg amelyekkel műtárgyként csak ritkán találkozhatunk. Habár a kő, mint anyag mindig központi alkotás alapanyag lesz számomra, mostanában mégis főleg az új anyagokkal való kísérletezés foglalkoztat. A „22” kiállításra kerülő egyik szobor is ebbe a kategóriába tartozik, ugyanis bizmutból készült. Ennek a fémnek az olvadáspontja igen alacsony, és ha adott körülmények között tud lehűlni, akkor különböző színekben és formákban kristályosodhat ki. Ezt az adottságát használtam fel a kispalsztika kialakításakor …”

::

KEZES ZSÓFIA RÉKA

jelenleg tervezőgrafika szakos hallgató a Magyar Képzőművészeti Egyetemen.

„Iskolánk nyitott arra, hogy szakunkon belül kiterjesszük a látásmódunkat, gondolatainkat, különféle médiumban és teret enged kísérletező szándékainknak. Tervezőgrafika mellett foglalkozom festészettel, hangokkal és fotográfiával iskolán belül és szabadidőmben is. A képzőművészet számomra az a színtér, ahol könnyedebben fejezem ki önmagam. A kiállított anyagom hasonló tematikára épül. Gyakran merítem a témámat a természetből. Öt évvel ez előtt kezdtem el foglalkozni a fák szimbolikájával és a mai napig meghatározó motívuma műveimnek. Leginkább a nyári mártélyi művésztelepek adnak számomra helyet a téma körüljárására. A Farakás című festményem vászonra készült olajkép. A Rezgések című három darabból álló sorozatom témája a fa és a víz kapcsolatát tükrözi. Fototechnikai eljárással (argentotípia) készült sorozat, ahol az ezüst anyagiságát kihasználva hívtam létre a műveket. A képeken Mártély „holt” vizében visszatükröződő fáit fotóztam le, és a moiré jelenség segítségével hívtam létre a víz örvényét. Ebben az évben kezdtem el kísérletezni fotótechnikai eljárásokkal, tetszenek a benne rejlő lehetőségek és véletlenek.”

::

MÁRTA BARBARA

másodéves látványtervező hallgató a Magyar Képzőművészeti Egyetemen.

“Tanulmányaim során számos területen kibontakoztathatom kreativitásomat, mégis szívesen töltöm szabadidőmet is alkotással. Az egyetemi keretekből felszabadulva a természetben tudom leginkább kiteljesíteni alkotási vágyamat, a festészet iránti igényemet. Alig várom, hogy az elvárásoktól és határidőktől mentesülve elérkezzen a nyár, a művésztelepek időszaka. Úgy gondolom műveim is ezt a felszabadult, életigenlő érzést sugallják. Leginkább a színek, a fény-árnyék viszonyok változása foglalkoztat, a legnagyobb hatást a posztimpresszionista alkotók és művészek gyakorolják rám. Leggyakrabban temperával dolgozom praktikussága és változtathatósága miatt. Kiállított műveim közül a Töltésen és a Földút című képek a mártélyi művésztelepen készültek. A tűző nyári Nap alatt szinte kiabálnak az aranyló búzamezők és élesen terülnek el az árnyékok. Ezt a hangulatot igyekeztem megragadni. A Gesztenyefák című képet ősszel festettem Budapesten, mintegy tüntetésként, hogy igenis meg lehet találni a város forgatagában is a természet örökérvényűségét és nyugalmát. Talán nem véletlen, hogy mind a három képemen az út motívum jelenik meg. Ezekkel a munkáimmal kezd kifejlődni a saját alkotói stílusom, egyéniségem. Fiatal művészként keresem az utam egy szabad, alkotó élet felé.”

::

NAGY-GYÖRGY ÁGNES

jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem kerámiatervezés szakán tanul, idén fejezi be az alapképzést.

“Már középiskolában is kerámiával foglalkoztam, és terveim szerint a jövőben is ezzel fogok. Hiszen ezen a területen a lehetőségek száma végtelen, mindig új és új dolgokat lehet felfedezni. A design és a képzőművészet egyaránt érdekel, mindkét terület kibontakoztatására van is lehetőség iskolai kereteken belül. A kiállított munkáim, a „Tál-képek” is egy féléves tervezési feladat továbbgondolásából születtek. Mivel a kerámia mellett festészettel is szívesen foglalkozom, ezekben a munkáimban próbáltam összehozni a két dolgot, és létrejött egy érdekes fúzió, melyet nem is igazán lehet behatárolni, hogy most tál, vagy kép, vagy szobor,- talán mindegyik egyszerre. Ezt az átmenetet keresem mostanában más munkáimnál is. A Tál-képek természet közeli hangulatokat idéznek, különböző tájelemeket próbáltam megjeleníteni, különféle színű agyagokat használva csupán. A végső megjelenést én csak részben tudom meghatározni, hiszen a tárgyaim fatüzelésű kemencében égtek ki, ahol a láng és a hamu közvetlen kapcsolatba lép az anyaggal, véletlenszerű színeket, felületeket kialakítva. Így tehát a Tál-képek „megfestését” maga a tűz fejezi be. A másik kiállított munkám egy más téma, de szintén fatűzben égetett elemekkel. Mindig is foglalkoztattak az ősi szimbólumok, és a rejtélyes őskori monolitok. Munkáimban ezt idézem meg a kerámia eszközeivel.”